Bealkonyul a kilométeróra-tekergetőknek?
Kevésbé lesz kockázatos a használtautó-vásárlás, ha megszavazzák azt az új törvényjavaslatot, mely szerint folyamatosan frissített és bárki által hozzáférhető adatbázisról tájékozódhatunk majd a kiválasztott gépkocsi futásteljesítményéről. Napjainkban nem mindig az eladó csal, hanem gyakran a megbízott kereskedő, aki a tényleges, például 170 ezer kilométeres futásteljesítményű kocsit olcsóbban vesz át, majd a kilométerórát visszatekerve, tehát csalással jut többlethaszonhoz.
Nem véletlen, hogy még a tíz éves kocsikat is többnyire hetvenezer kilométerrel hirdetik. Magyarországon nemzeti sport a kilométerórák visszatekerése, ezt régen házilag is űzték, hiszen a mechanikus műszereket fúrógéppel, vagy az ablaktörlő motorjával lehetett a kívánt értékre visszapörgetni. A digitális korszakban több hozzáértésre és eszközre van szükség, ezt pedig meg kell fizetni, de megéri, mert tíz-harmincezer forintért száz-kétszázezer kilométert is visszatekernek, ami milliós árnövekedést ér eladáskor.
Általános tapasztalat, hogy Magyarországon az eladásra kínált használt-autók kilencven százalékánál visszatekerik az órát. Korrekt számot az eredeti és pontosan vezetett szervizkönyv adhat, ám ezt is hamisítják, ezért ennek hitelességét is ajánlatos ellenőrizni a márkakereskedés számítógépes nyilvántartásában.
Külföldön más lehetőségekkel is lehet élni: az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában például állami hivatalok által működtetett nyilvános honlapokon ellenőrizhető az autó előélete, és a csalókat börtönbüntetésre is ítélhetik. Egy angol kereskedő 213 ezer mérföldről 75 120 mérföldre tekerte vissza az eladásra szánt autó óráját, ezt a vevő egy későbbi szerviznél észrevette, a kereskedőt beperelte. A Warwickshire megyei bíróság 600 font kártérítést ítélt a vevőnek, valamint 1000 font bírság és 1400 font eljárási illeték befizetésére kötelezte a dílert, aki lopásért két év felfüggesztett börtönbüntetést és nyilvános megszégyenítést is kapott, azzal, hogy megnevezték és eltiltották az autókereskedéstől.
Az óracsalókat elvileg Magyarországon is meg lehetne büntetni mert van rá törvény, csak nehéz a bizonyítás. Itthon napjainkban a műszaki vizsgán rögzítik a kilométeróra állását, ám ez nem mindenki által hozzáférhető, így a vevő nem tájékozódhat a tényleges futásteljesítményről ezen segíthet a törvénymódosítás, melynek elfogadása után a rendőrnek közúti ellenőrzéskor is joga lesz ellenőrizni és az adatot a központi nyilvántartóba továbbítani. Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának módosító javaslata szerint a vevői jogbiztonság további növelése érdekében olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek szerint adásvételkor, továbbá az egyes közlekedési hatósági eljárásokban (forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat, járműhonosítás) és a közúton végzett ellenőrzés során a hatóságnak meg kell állapítania és a nyilvántartásban rögzítenie kell a jármű km-óra állását. A javaslat tartalmazza továbbá azt a lehetőséget is, mely szerint a leendő vevő – meghatározott adatok birtokában – a járműnyilvántartásból km-óra állás adatokat igényelhet.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény július 1-től hatályba lépő rendelkezései teszik lehetővé , hogy a közúti ellenőrzéskor megállapított kilométeróra-állást a járműnyilvántartásban rögzítsék. Várhatóan azonban a rendelkezés csak 2012. január elsején lép hatálybva, mert az NKH és a KEKKH által üzemeltetett informatikai rendszert fel kell készíteni az adatok fogadására, rögzítésére, továbbítására és tárolására.
Ha perelni kell a tekergetőt
A Polgári Törvénykönyv 305-311§-ai alapján a kereskedő felelősséggel tartozik a hibás teljesítésért, felelősséggel tartozik azért, hogy a gépjármű műszaki állapota megfelel a hirdetésben, illetőleg az átadott dokumentációban foglaltaknak. A vevő a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor tévedésben volt a gépkocsi forgalomban való részvételének időtartama és futás-teljesítménye tekintetében, és e lényeges körülményekre vonatkozó tévedését az eladónak a való tényekkel ellentétes tájékoztatása eredményezte [Ptk. 210. § (1) bek., 237. § (1), (2) bek., 368. §].
Személygépkocsi hibája miatti elállás esetén a vevőt a visszafizetett vételárösszeg után a gépkocsi vételének időpontjától, a gépkocsi időközbeni áremelkedése folytán keletkezett kárként érvényesített összeg után a károsodás, illetve az áremelkedés bekövetkeztétől illeti meg a késedelmi kamat [Ptk. 301. § (1) bek., 306. § (3) bek., 310. §, 319. § (3) bek.].
