Az MNB adatai szerint a nem pénzügyi vállaltok januárban 49,3 milliárd forint nettó hitelt vettek fel, 71,5 milliárd forinthitel és 22,2 milliárd devizahitel nettó visszafizetésének eredőjeként. (2009-ben összesen két olyan hónap volt - január és május -, mikor a vállalatok több hitelt vettek fel mint amennyit törlesztettek.) A betéteiket egyidejűleg 194,6 milliárd forinttal apasztották, mert a 168,3 milliárd forintbetét kivonás mellett a devizabetéteikből is felvettek még 26,3 milliárdot.

A vállalatok hitelállománya 862 milliárd forinttal 7,719 milliárd forintra csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben a betétállomány is 320 milliárddal apadt. Egy évvel ezelőtt még a betétek mérsékelt 136 milliárdos évi növekedése mellett 1108 milliárddal nőtt a hitelállomány, ami még normális állapotokat jelzett.

Januárban a háztartások kétszer annyi devizahitelt fizettek vissza, mint amennyi forint hitelt felvettek, így 8,2 milliárd forint erejéig nettó törlesztőknek bizonyultak. A visszatörlesztet 16 milliárd devizaadósságnál többet, 19 milliárdnak megfelelő összeget helyeztek el friss devizabetétekben miközben forintbetéteikből 120 milliárdot felvettek, amit legalábbis részben szezonális okokkal magyaráz az MNB. Mindenestre, tavaly március óta nem tapasztalt mértékű volt a lakossági betétkivonás a múlt hónapban.

A lakossági hitállomány egy év alatt 474 milliárddal csökkent, miközben a betétek 114 milliárddal híztak csak. Szintén a gazdaság normális fejlődésétől eltérő helyzetet mutat, hogy a lakosság nettó megtakarításai a hitelek visszafizetése és nem a betétek hízása miatt növekednek.