Egyelőre 49 alap szerepel az induló kínálatban, ami heteken belül 15 újabbal egészül ki. Ezzel a J.P Morgan a legnagyobb külföldi választékot nyújtó alapkezelő lesz Magyarországon. Az európai teljes kínálat 160 alapból áll, a kockázati skála pedig az ókonzervatív befektetésektól a legrizikósabb hedge fundokig terjed.

Juscsák György régiós értékesítési igazgató az alapok bejegyzését megkönnyítő jogi környezet mellett azzal indokolta a magyarországi indulást, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása egyértelműen az öngondoskodás irányába tereli a lakosságot, felkeltve az érdeklődést a közép- és hosszú távon is jól teljesítő befektetési formák iránt.

A J.P. Morgan új stratégiáját az urbanizációra építi, a jövőben ugyanis mintegy kétmilliárd ember költözik be a városokba, elsősorban a fejlődő országokban. Ez hatalmas építkezésekkel, infrastruktúrafejlesztésekkel és fogyasztás növekedéssel jár, amiből a magyar kisbefektetők is profitálhatnak, akár félmillió forintos induló tőkével. Az alapkezelőnél ezért a legnagyobb fantáziát a nyersanyagokban, a bányászati társaságok, az építőipar és a közszolgáltató cégek részvényeiben, illetve a fogyasztási trendekhez kapcsolódó cégek értékpapírjaiban látják, ezekre külön-külön portfoliókat építettek ki.

A magyar szem előtt teljesen ismeretlen cégek is szerepelnek az egyes alapokban, de itt elsősorban nem a név, hanem a felmutatott teljesítmény számít – hangsúlyozzák a J. P. Morgannél. A Microsoft, az Apple, a Red Bull is kis cég volt az induláskor és aki akkor bízott bennük, az nagyon jól járt – adott magyarázatot erre Juscsák György. Hozzátette: az egyes alapokat 2-300 ember menedzseli, ők folyamatosan elemzik az azokban szereplő eszközök teljesítményét.

Ráadásul sokan közülük a helyszínen teszik ezt, hogy az első kézből és rögtön értesüljenek a portfolióban szereplő vállalatot érintő valamennyi fejleményről. A J. P. Morgant a többi között az is megkülönbözteti versenytársaitól, hogy nem Londonból vagy New Yorkból, íróasztal mellől hozzák meg befektetési döntéseiket, hanem a helyi szakértőik tudására is hagyatkoznak. Erre szükségük is van, hiszen a rájuk bízott 1300 milliárd dollár megforgatásához elengedhetetlen a gyors és megbízható információ.

A J. P. Morgannél szorosan követik a magyarországi eseményeket, és jó döntésnek tartják azt, hogy a kormány – a verzióit félretéve – a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult segítségért. Dan Morris, a J. P. Morgan alapkezelőjének globális stratégája szerint 2012 közepéig mindenképpen tető alá kellene hozni egy megállapodást a szervezettel, mert ez megnyugtatná az euróövezeti adósságválság miatt amúgy is meglehetősen ideges befektetőket.

Morris úgy látja, a magyar gazdaság jövőre 0,5 százalékkal növekedhet, igaz, ez a legalacsonyabb érték a régió országaira vonatkozó előrejelzéseik között. Negatívumként említette, hogy a prognózisok újraértékelésekor Magyarországnál kellett a legnagyobb vágást végrehajtaniuk, azaz nálunk volt a legnagyobb romlás az előrejelzésben.

A stratéga azt viszont jó trendnek nevezte, hogy a magyar gazdaság egyre inkább exportorientálttá válik, szemben a megelőző évekkel, amikor az átlagosan négy százalékos éves GDP bővülésben a nullát közelítette a részaránya, miközben a háztartások fogyasztásának 2,5 százalékpont körüli volt a súlya, vagyis a beruházásokénak durván a kétszerese. Az Egyesült Államokban a GDP hagyományosan 70 százalékát adja a lakossági fogyasztás, ez a tempó azonban egy Magyarország méretű országnál nyilvánvalóan nem volt fenntartható – mutatott rá a változás törvényszerűségére Dan Morris.