Csak átutazóban volt nálunk dixinos sertés
Magyarországra is érkezett dioxinnal szennyezett, ír sertéshús Lengyelországból, az összesen 70 tonna árut azonban továbbszállították Romániába - tájékoztatott Süth Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) illetékes szakállamtitkára.
Elmondta: az élelmiszerbiztonságért felelős magyar hatóság a lengyel társszervezettől kapott tájékoztatást a szállítmányokról, összesen négy tételről. Mindegyiket azonosították már: szeptember végétől kezdve jártak az országban, és az összesről bebizonyosodott, hogy továbbszállították Romániába.
A szennyezett áru útja "kacifántos" volt az országos főállatorvos szerint, mivel volt olyan tétel, amelyet Írországból Angliába, majd Lengyelországba, onnan Magyarországra és innen Romániába szállítottak.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hétfői állásfoglalása szerint a magyar sertésből előállított élelmiszereket az Írországban kipattant dioxin-szennyezési probléma nem érinti. Azonban szakértők szerint nem zárható ki annak a lehetősége, hogy közvetetten a magyar vállalatok is vásároltak a kockázatos termékből. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ennek megfelelően fokozott készültség mellett ellenőrzi a potenciálisan érintett élelmiszerek körét.
Süth Miklós szerint jó minőségű, hazai alapanyagból készült termékeknél kicsi a hasonló szennyeződés valószínűsége. A hazai állategészségügyi előírások ugyanis igen szigorúak, az ellenőrzés az élelmiszerlánc minden elemére - takarmány, állattartó-telep, feldolgozó - kiterjed.
Eddig...
Az ír állategészségügyi hatóságok a hétvégén riadóztatták az uniós társszerveiket: tíz, ottani sertéstelepen olyan takarmányt találtak, amely a megengedettnél százszor több dioxint tartalmaz. Az Európai Bizottság szerint az ír hatóságok időben és megfelelően intézkedtek. Az EU tagországaiban le kell állítani az ír sertéshús behozatalát, és a már megérkezett húst és hústermékeket le kell foglalni, és ellenőrizni, nincs-e benne dioxin vagy hasonló anyag - közölte hétfőn az EU egészségügyi biztosa.
A gyanús húst a francia és belga rutin határellenőrzés során fedezték fel. Lapunk információi szerint a vétkes ír állattartók minden bizonnyal olyan takarmánnyal etették állataikat, amelyhez - meg nem engedett módon - egy nagy konyhából vagy élelmiszer-feldolgozóból származó "túlégetett" zsiradékot kevertek.
Az eddigi vizsgálatok alapján huszonegy államba - Egyesült Államokba, Oroszországba, Kínába, Belgiumba, Ciprusra, Dániába, az Egyesült Királyságba, Észtországba, Franciaországba, Hollandiába, Németországba, Lengyelországba, Olaszországba és Portugáliába -, valamint további kilenc, unión kívüli országba - Japánba, az Egyesült Államokba, Hongkongba, Kanadába, Koreába, Kínába, Oroszországba, Svájcba és Szingapúrba - exportáltak ír húsüzemek jelentős mennyiségű dioxint tartalmazó termékeket. Japán a hírre felfüggesztette az ír sertéshús importját.
Keddre a sertések után dioxin nyomaira bukkantak írországi szarvasmarha csordákban is. Azonban az ír mezőgazdasági miniszter keddi bejelentése szerint azonban az ilyen marhahús fogyasztása minimális veszélyt jelent az egészségre, mivel a dioxinnal való szennyezettség mértéke és kiterjedése messze elmarad a sertéshúsétól. A sertéshúsban a megengedett szennyező anyag 80-200-szorosát találták, míg a marhahúsban 2-3-szorosát.
Bár az ír sertéshús-termékek visszahívása jelentős károkat okoz a tenyésztőknek, de még nagyobb lehet a marhatelepek kára, miután a marhahús Írország legfőbb exportcikke, évi másfél milliárd dolláros kivitele háromszorosa a sertéshúsexportnak.
A dioxin a környezetben is előforduló mérgező vegyület, az emberi szervezetbe elsősorban szennyezett levegővel és szennyezett élelmiszerekkel juthat be. Azonnali mérgezéshez ritkán vezet, inkább a hosszú távú hatása jelentős. A szervezetben felhalmozódva ugyanis idegrendszeri problémákhoz, az immunrendszer gyengüléséhez, illetve daganatos megbetegedésekhez vezethet - hívják fel a fogyasztók figyelmét a szakemberek.
Bár akkor még úgy tűnt, hogy Magyarországra nem került a dioxinnal mérgezett ír sertéstermékekből, Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivője azt tanácsolta: amíg az élelmiszer-biztonságért felelős hazai szervezet nem tisztázza, került-e Magyarországra Írországból dioxinnal szennyezett sertéshús, a fogyasztók ne vásároljanak ír sertéshúst, illetve abból készült húskészítményeket, továbbá készételeket.
Tehetetlen vásárlók
Kérdés, hogy a vásárló hogyan tud megbizonyosodni erről? A hatályos uniós élelmiszer-szabályozás mellett ugyanis vásárlóként képtelenség kideríteni, hogy a sokféle alapanyagból készült felvágott, virsli, párizsi alapanyaga melyik országból származik. Az uniós élelmiszer-jelölési gyakorlat nem engedi, hogy a kommersz termékeken az alapanyagok származási helyét feltüntessék - így azt sem, hogy az adott húsáru kizárólag magyar alapanyagból készült.
- A magyar húsfeldolgozóknak kell bizonyítani, hogy termékeik nem tartalmaznak Írországból származó húst - mondta ennek kapcsán lapunknak Éder Tamás, a Magyar Húsfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Az elnök szerint a hatóság feladata, hogy az ünnepek előtt mihamarabb és megnyugtatóan lezárják az ügyet.
Ami biztos: a hazai sertéstartók szerint a hazai tőkehús megbízható.A Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke, Sákán Antal lapunknak hangsúlyozta: a magyar sertéstartók nyugati társaikkal ellentétben nem kevernek a takarmányaikhoz semmilyen károsító adalékot, a termelés szigorú állat-egészségügyi felügyelet mellett folyik. A hazai fogyasztóknak ezért azt javasolja, hogy a magyar sertéstartóktól származó tőke- és darabolt húsokat részesítsék előnyben vásárláskor.
