Még a londoni gazdasági vezetők is csak értetlenül bámulnak azon, hogy a brit főváros ötödik helyre "érkezett" a tucatnyi mutató alapján a Tax Justice Network által készített, a világ hatvan adóparadicsomát sorba vevő listáján. Ennek indoklásaként Alex Cobham, a tanulmány egyik szerzője úgy nyilatkozott, hogy olyan óriási forgalom zajlik a pénzügyi központban, amely mágnesként vonzza pénzmosást végző üzleti tömörüléseket. Ezekkel szemben pedig nem elegendőek a meglévő információcsere-egyezmények.

Magyarországnak sem sok oka van az örömre, miután a "rangsorban" a 22. helyen áll – írja mai számában a Világgazdaság. A rossz minősítés oka, hogy a pénzügyi átláthatóság tizenkét vizsgált mutatója közül kilencben könnyűnek találtatott a hazai szabályozás.

Magyarországon például nincsenek nyilvános jegyzékbe véve az alapítványokról, de van lehetőség a vállalatok székhelyének módosítására, az adóadatok cseréjéről szóló nemzetközi megállapodások száma pedig 60 alatt van. Ebből az FSI szerzői arra következtetnek, hogy pénzügyi rendszerünk messze van az átláthatótól, és teret ad az adóeltitkolási, korrupciós és pénzmosási célú mozgásoknak.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője azonban a lapnak nyilatkozva kétségesnek tartja a felmérés megalapozottságát. Szerinte hazánkban jelentős ugyan az adózatlan gazdasági tevékenység, ám ennek alapján sem lehet adóparadicsomnak minősíteni Magyarországot. Az elmúlt hónapokban a kormány is több intézkedéssel próbálta bezárni az adózási kiskapukat a külföldi cégek előtt.