Az EBRD elemzői úgy látják, a térséget befolyásoló külső tényezők csak lassan javulnak. Különösen az eurózóna megélénkülését tekintik egyenetlennek. Bár a közös európai pénznem válságának negatív hatása csökkent, az eurózónával legszorosabban összefonódott országokban továbbra sem lehet áttörésről beszélni. A kilátásokkal kapcsolatos további kockázatok közé tartozik a nagy fejlődő piacok, különösen Kína gazdasági fejlődésének gyors mérséklődése.

A jelentés megállapítja, hogy a térség országai továbbra is szenvednek a tőke kiáramlásától, ami ráadásul „az Egyesült Államok monetáris politikájának várható fokozatos szigorításának hatására aligha változik”. Figyelmeztető jel, hogy az elmúlt év harmadik negyedévében fordult elő először – 2011 után –, hogy az immár 34 országban működő fejlesztési bank egészét tekintve több privát tőke távozott, mint érkezett a gazdaságokba. Erik Berglöf a prognózis nyilvánosságra hozatala kapcsán kijelentette: „a világgazdaságban, különösen a legelőrehaladottabb országokban tapasztalható egyre pozitívabb jelek ellenére az EBRD tevékenységével megcélzott államok továbbra sincsenek túl a nehezén, és további kihívások elé néznek”. A bank, mint azt korábban számos alkalommal tette, ismét leszögezi, hogy a tartós gazdasági fellendüléshez elengedhetetlen a strukturális reformok folytatása és a válság enyhülése után is érzékelhető negatív jelenségek, köztük a vissza nem fizetett kölcsönök magas aránya és a hosszú távú munkanélküliség leküzdése.

A baljós hangulatot enyhítő kedvező tényezők közé tartozik, hogy számos közép-európai gazdaságban – többek között Magyarországon és Lengyelországban – is örvendetesen növekedett a helyi devizában nyújtott kölcsönök aránya. (Arról azonban nem szabad elfeledkezni: itthon ebben markáns szerepe van a kormány azon intézkedésének, amely drasztikusan szűkítette a devizahitelekhez való hozzáférést.)

Magyarországot illetően az EBRD jelentése kifejti: a 2013 harmadik negyedében éves szinten 1,8 százalékos, azaz az előzetes várakozást felülmúló GDP-növekedés következett be. Ennek hátterében az export és az állami befektetések megugrása áll, de sokat segített, hogy a körülményeknek köszönhetően kiváló évet zárt a mezőgazdaság. A közüzemi díjak átfogó csökkentése révén a tavaszi választások előtt emelkedik a tényleges elkölthető jövedelem és a fogyasztás. A rezsicsökkentés hosszú távú áldozata az energetikai szektor fejlesztése – jegyzik meg.

A „nagyon jelentős növekedéstámogatási politika fényében, különösen a Magyar Nemzeti Bank által a kis- és közepes méretű vállalatoknak nyújtott szubvencionált támogatás és a gyors monetáris lazítás következményeként” az EBRD erre az évre a korábbi feltételezésnél 0,5 százalékkal magasabb, 1,7 százalékos teljesítményjavulást lát. Középtávon viszont attól tartanak, hogy az „ártalmas jogi, befektetési és pénzügyi környezet lényegesen hátráltatja a növekedési tendenciákat”.