Magyarországon az év közepén megszűnt a kapcsoltan termelő társaságok által előállított áram kötelező átvételi rendszere, ami támogatást jelentett a cégek számára. Majd ezt követően 2011. október 1-től hatósági árat vezettek be a megtermelt távhőre. Az MKET közleményének magyarázata szerint a készülő energiahatékonysági irányelv az energiahatékonyság 2020-ra kitűzött 20 százalékos javításának megvalósulását segítené.(Az 1996-ban alakult Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) az egyik legjelentősebb szakmai szerveződés az energetikai területén: 47 társaság a tagja.)

A fenti cél elérését nagyon jól szolgálja a kapcsolt termelésben a kogenerációs technológia, amelyet a magas hatékonyságú erőművek, a fűtési és hűtési teljesítmények maximális kihasználása és az áramtermelés közben keletkező hő tökéletes hasznosítása jellemez.

A magas hatásfokú kapcsolt erőművek a hagyományos áramtermelő egységekhez képest akár 50 százalékkal is mérsékelik az elvesztegetett energia mennyiségét - amíg egy meglévő hagyományos erőmű a bemenő 100 egységnyi primerenergia 65 százalékát is eltékozolhatja, addig a kapcsolt erőművek esetében ez az arány csupán 20 százalék körül mozog.

Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke a közleményben hangsúlyozza: "az újonnan készülő energiahatékonysági irányelv rendelkezéseinek köszönhetően a kapcsolt energiatermelés, elismerve annak gazdasági és környezetvédelmi előnyeit, uniós szinten kapja meg a kellő támogatást".

A tervezet szerint a tagországoknak hosszú távra szóló nemzeti terveket kellene kidolgozniuk a kogenerációs iparág fejlődési árnyairól és támogatási elképzeléseiről. A tervezet kötelezővé tenné a régebbi erőmű egységek felújításakor a kapcsoltan termelő berendezések felszerelését és a 20 megawattnál nagyobb teljesítményű erőműveket a helyi hőpiacok közelébe kellene létesíteni és azokba csak kapcsolt termelésre alkalmas berendezéseket építhetnének be.

A beépített mintegy 100 gigawattnyi kapcsoltenergia-termelő kapacitással az Európai Unió még mindig nem használja ki teljességgel a rendelkezésére álló lehetőségeket, holott az energiatermelő szektorban ez jelentheti a leggyorsabb és leginkább költségkímélő eszközt a hatékonyság növelésére - hangsúlyozza a közlemény. Magyarországon egyébként 1,5 gigawatt az ilyen beépített kapacitás.