inderről Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke beszélt a  Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. A szakember kifejtette: a Bankszövetség nem kapott bővebb tájékoztatást arról, hogy a kormány ígéretével ellentétben miért marad mégis az adó. Korábbi tervek szerint 2011 végéig alkalmazták volna a bankadót, a következő évtől pedig már a fokozatos stabilizálásra koncentráltak volna a bankok.

Erdei Tamás úgy véli, a gazdasági növekedés ellen hat a hosszabb távon fenntartott bankadó, amely visszaveti majd a bankok hitelezési aktivitását. Immáron középtávú krízisadóként tekintenek a Bankszövetségnél az adóra, amelyet a pénzintézeteknek be kell építeniük a költségvetésükbe.

Az elnök hangsúlyozta, hatéves mélyponton van a bankok hitelezési kedve; a kereslet-kínálati oldal egyaránt csökkent az utóbbi években. Hozzátette: az április 15-ei moratórium megszűnésével nullára csökkenhet a hitelezés Magyarországon.

Az „aranyévek", azaz a bankok többéves megtakarítási stratégiája, megfelelő biztosítékokat nyújtottak ahhoz az elmúlt években, hogy most a nem fizető adósok pénzét ebből a megtakarításból pótolhassák, így az államnak nem kell még beavatkoznia. A szövetség elnöke szerint több mint tíz százalékos a nem fizető réteg aránya.

A bankok mögötti biztosítékok mélyponton vannak, ennek ellenére Erdei Tamás úgy látja, okuk van az óvatos optimizmusra. „A mélyponton túl vagyunk, nem nő a nem fizetők száma, de az állomány marad" - tette hozzá

A jövőre nézve problémaként említette, hogy a magas céltartalék-képzés miatt behatároltak lesznek a hitelezési lehetőségek, sok bank veszteséget fog elkönyvelni jövőre. Vagyis nem kapnak pénzt az anyabankoktól a magyarországi intézmények. Ennek hosszabb távon súlyos következményei lehetnek Erdei Tamás szerint, mivel így a bankok nem tudják majd támogatni a gazdasági növekedést.

Bár az elnök szerint Széll Kálmán Terv jó irányt mutat, nem biztos, hogy a bankok részt tudnak vállalni a megvalósításban. (forrás: hirado.hu)