Az országos, reprezentatív kutatás a 18 éven felüli hazai lakosság pénzügyi attitűdjeit vizsgálta, különös tekintettel a fogyasztással, a hitelfelvétellel és a megtakarításokkal kapcsolatos véleményükre. Annak ellenére, hogy mindhárom területen jelentősen csökkent a legpesszimistább válaszadók aránya, az indexek azt jelzik, hogy a magyar lakosság szerint még mindig messze a gazdasági kilábalás.

Fülöp András, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának vezető partnere elmondta: a BankIndex létrehozásával szerettek volna az elmúlt 6 év során felgyülemlett kutatási adatok felhasználásával egy objektívabb, a rövid és hosszú távú összehasonlítást is lehetővé tévő számszerű indexet létrehozni. A pénzügyi szektorban a jelenlegi keresleti piacról alapvetően három főbb terület, a fogyasztás, a megtakarítás és a hitelfelvétel feltérképezésével lehet a legátfogóbb képet adni. Összességében mindhárom szegmensben a másfél éves átlag feletti lakossági optimizmust érzékeltek 2013-ban, javult tehát a magyarok hangulata a mindennapi pénzügyeket illetően. Sajnos a javuló hangulat ellenére továbbra sem tapasztalható jelentős áttörés a lakossági piacon.

A Deloitte fogyasztási várakozásokat vizsgáló hangulati indexe egész évben átlag feletti értéket mutatott. A megkérdezettek a megelőző időszakhoz képest kisebb arányban (67 százalék) látták úgy, hogy egyáltalán nem tudnak többet költeni a mindennapokban. Annak ellenére azonban, hogy jelentős javulást mutatnak az index 2013-as értékei, ez az arány még mindig nagyon magasnak tekinthető.

A legpozitívabb tendencia ugyanakkor a megtakarításokkal kapcsolatos lakossági hangulatban mutatkozott, csaknem 5 százalékkal csökkent azon válaszadók aránya, akik úgy ítélték meg, továbbra sem tudnak majd többet félretenni, mint az elmúlt hónapokban. .

Szép Péter, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere elmondta: A jelenleg tapasztalható alacsony kamatkörnyezetben – ami egyelőre tartósnak tűnik – új kihívások elé néz nem csak a lakosság, de az egész pénzügyi rendszer is. Jól látható, hogy a folyamat nagy nyertesei a befektetési alapok, csak 2013-ban több mint 700 milliárd forinttal emelkedett a pénzügyi vagyon ebben a megtakarítási szegmensben. A pénzügyi rendszer számára fontos kérdés, hogyan tudnak alkalmazkodni a szereplők ezekhez az adottságokhoz. A hagyományos betéti konstrukciók értékesítése mellett egyre fontosabb szerepet kaphatnak a komplex forrás oldali termékek, ami miatt alapvetően új megközelítés szükséges a piaci szereplők részéről. 

A hitelfelvétellel kapcsolatban alapvetően változatlanul elutasítóak az emberek, és ez a hozzáállás csak kis mértékben javult az utóbbi egy évben. A válaszadók közel 78 százaléka egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy hitelt venne fel a közeljövőben. A lakosság emellett meglehetősen ambivalensen viszonyul a bankpiaci szereplőkhöz, mert bár 70 százalékuk szerint a bankok nem működnek tisztességesen, közel kétharmadunk ennek ellenére fontosnak tartja a tevékenységüket.

Nagyon hasonló trend figyelhető meg a biztosítótársaságoknál is. A megfelelő hiteltermék kiválasztásakor továbbra is az ár és a kamatok alakulása a legfontosabb az emberek számára, a szolgáltatás széleskörűsége és minősége csak ezután következik. Emellett az ismerősöktől, megbízható személyektől származó információk is döntő tényezők a hitelfelvételkor.