Magyarország rosszabbul teljesít: sereghajtó életszínvonalban
5009 eurót költhet el egy magyar átlagosan évente – derült ki a GfK Hungária éves vásárlóerő felméréséből. Ez az európai átlag – 12 ezer euró – mindössze negyven százaléka, amivel a 41 vizsgált országból Magyarország a 31 helyen végzett. A listát az idén is Lichtenstein vezeti 58 ezer euró fejenkénti költéssel, míg a legszegényebb Moldva, ahol 1200 euró jut egy főre.
A vásárlóerő – erősen leegyszerűsítve – azt mutatja, hogy ugyanazzal a munkával, ugyanabban pozícióban mennyi javat tud elérni a fogyasztó. Azaz: míg ugyanolyan jellegű pozícióban dolgozva, adott idő alatt Magyarországon adott idő alatt egy vekni kenyér ellenértékét kapja meg, addig Lichtensteinben dolgozva cirka tizenegy és fél vekni ellenértéke üti a markát, míg Moldvában nagyjából egy negyed.
A listán az összes nyugat-európai ország magasan, két-háromszorosan (Németország esetében négyszeresen) lekörözi Magyarországot, de a régióban is nálunk az egyik leggyengébb az életszínvonal, így a szomszédos Horvátországban is megelőzött minket, a szomszédos Szlovákiában pedig éppenséggel egyharmaddal magasabb, 7400 euró körüli a vásárlóerő-index.
Az országon belül is jelentősek a különbségek. Az idén Budakeszi járás lett a leggazdagabb, a nemzeti átlag 127 százalékával, míg a legszegényebb a baktalórántházi járás 62 százalékkal.
A 19 magyarországi megyét a fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentál, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5007 euró.
A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6.520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de elmarad a szlovák és a cseh országos 7500 eurós szinttől.