Két éven belül másodjára mondott nemet a horvát ügyészségnek a Legfőbb Ügyészség Hernádi Zsolt Mol-vezér ügyében, akit egy 10 millió eurós korrupciós ügy gyanúsítottjaként szeretne már egy ideje kihallgatni a korrupció és szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát hatóság (USKOK).

A Legfőbb Ügyészség hétfői szűkszavú közleményében ugyan csak az áll, hogy a "Hernádi Zsoltot érintő ismételt jogsegélykérelmemre a választ megadták", ám "udvariassági megfontolásból" nem közölték, abban mi áll. (A közlemény hangsúlyozza, hogy a kérelmet a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának küldte meg, ahonnan azt a Legfőbb Ügyészséghez továbbították, így az a válaszát – a horvát igazságügyi szerveknek való továbbítás érdekében – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak küldte meg).

Az elmúlt hónapok történéseinek fényében azonban szinte nyilvánvaló az elutasító válasz. Először is, mert a horvátok nyári jogsegélykérelmének átvétele után – bár akkor Magyarország biztonsági érdekeire hivatkozva – csípőből visszautasították a kérés teljesítését, a Legfőbb Ügyészség nyomozásra utasította a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYFÜ) mivel azt azért nem lehetett kizárni, hogy a horvát jogsegélykérelemben vázolt bűncselekmény mégiscsak megtörtént.

A KNYFÜ ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. Ennek keretében banki és cégadatot ellenőriztek, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartottak, iratokat foglaltak le, több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgattak ki.

Az első, de nem hivatalos értesüléseink szerint a második horvát jogsegélykérelemben is az állt, hogy az USKOK adatai szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett az ügyben azóta elítélt Ivo Sanadernek, a Mol-INA vállalat irányítására történő meghatározó befolyás szerzése érdekében.

A KNYFÜ a nyomozása azonban azt állapította meg, hogy a horvátországi ügyben megnevezett, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektetőhöz köthető, és tanúvallomásokkal igazolták, hogy az ő érdekében lobbiztak.

A Legfőbb Ügyészség a teljes nyomozati iratot, a beszerzett bizonyítékokkal együtt átadta a horvát hatóságoknak, akik azonban pár nappal Horvátország teljes jogú uniós taggá válása után a sajtó útján megüzenték, új lehetőségeik nyíltak érdekeik érvényesítésére.

Az utalás egyértelműen az európai elfogatóparancsra vonatkozott. Amennyiben ugyanis Horvátország európai elfogatóparancsot ad ki Hernádi ellen, a magyar hatóságoknak már csak igen szűk mozgásterük maradna annak teljesítését megtagadni.

Csakhogy Horvátország uniós csatlakozásával automatikusan még nem lépett hatályba az európai bűnügyi egyezményhez való csatlakozásuk, így európai elfogatóparancsot sem adhatnak ki a Mol-vezér ellen.

Horvátországnak tehát nincs más lehetősége, mint vagy a magyar hatóságok meggyőzésére is alkalmas bizonyítékokkal áll elő Hernádi Zsolt bárminemű bűnösségét illetően (ilyennel eddig nem szolgáltak), vagy kivárja, amíg az uniós jog alapján is „megkaphatja” őt.