A magyar jogalkotási folyamatban még mindig kevéssé érvényesül az Európai Unió kisvállalkozói törvényében megfogalmazott "gondolkodj kicsiben" elve - mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) annak kapcsán, hogy az ügyvezetők országos értekezletén áttekintették a családi és mikrovállalkozások tevékenységét érintő legfontosabb törvény- és rendeletmódosításokat.

Az IPOSZ elnöke úgy látja, hogy a jogszabályok még mindig minden vállalkozásra egységesen érvényesek, és alig tartalmaznak a mikro-, családi és kisvállalkozások élethelyzetére jól alkalmazható speciális szabályokat, így gyakran életszerűtlenek. Példaként említette az IPOSZ elnöke, hogy az építőipari vállalkozásokra egységesen érvényes az e-napló vezetése, egy-két fős vállalkozások számára ugyanúgy kötelező lesz az elektronikus napló vezetése, mint a nagyobbaknál.

A hazai mikro- és kisvállalkozások körében még mindig található olyan vállalkozás, amelyik nem rendelkezik számítógéppel, ezért ha a szabályozás kötelezően előírja a számítógép használatához köthető feladatot, akkor az infrastruktúra megteremtésének anyagi hátterét az államnak valamilyen formában támogatnia kellene - vélte az IPOSZ elnöke.

Az ügyvezetők hasonlóan vélekedtek az on-line pénztárgépek működtetésével kapcsolatosan is, hiszen a kisebb vidéki helyeken, ahol nincs vagy gyenge a lefedettség, ott az adatátvitel feltételeinek megteremtése jelentősebb havi kiadást jelent, mint a nagyobb városokban. Emiatt indokolt lenne a hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseken az adatátvitel költségéhez az államnak is hozzájárulnia - hangsúlyozta Németh László.

Az elnök kitért arra, hogy a mintegy 200 szakmát képviselő IPOSZ támogatja a duális szakképzés minél szélesebb elterjedését Magyarországon a kereskedelmi és iparkamarákkal közösen, ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy még mindig túlsúlyban van az elméleti képzés aránya a gyakorlati kárára. Azt tartják megfelelőnek, ha a szakképzési tanulóidő 70 százaléka a műhelyekben, mestereknél történő gyakorlati oktatás keretében zajlana, az lenne a jó, ha a vizsgáztatást a jövőben szakemberek végeznék - fejtette ki Németh László.

Ez felveti azt az ellentmondást, hogy miközben gyakorlati szakképzést 2015-től csak mestervizsgával rendelkező iparosnál lehet végezni, addig a mestervizsga nem kötelező - például az építőiparban - a vállalkozói tevékenység végzéséhez. A mestervizsgával rendelkező műszaki vezetők felelősségét ugyanakkor csorbították, a jövőben ezzel a végzettséggel nem tudnak felelős műszaki jogosultságot szerezni. A iparosok így nem motiváltak a mestervizsga oklevél megszerzésére - mutatott rá Németh László.