Bár sokan, szkepticizmussal tekintettek a magyar uniós elnökség elé, most elismerik, hogy nem volt annyira rossz a hamarosan véget érő fél év – legalábbis összességében ez derült ki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) plenáris ülésének hozzászólásaiból. Európa legnagyobb érdekegyeztető fórumának tagjai - akik között vannak munkaadók, munkavállalók és civilek - elismerően szóltak arról is, hogy az elnökség figyelembe vette, és épített az általuk megfogalmazott véleményekre, javaslatokra. Ez annak tükrében különösen érdekes, hogy eközben Magyarországon gyakorlatilag megszűnt az érdekegyeztetés.

Ahogyan azt már megírtuk, a magyar munkaadókat és munkavállalókat meg sem kérdezve, minden szinten figyelmen kívül hagyva a társadalmi egyeztetést, a kormány törvényjavaslatot készített arról, hogy létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, ezzel megszünteti az érdekegyeztetés eddigi fórumait, és egy új, erőszervezetet vetít előre. A tanácsnak véleményezési és konzultációs joga lesz, a kormány pedig nem vesz részt benne állandó tagként, ahogyan tette ezt korábban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.

Baráth Etele, az EGSZB tagja felszólalásában arra kérte az ülésen jelenlévő Győri Enikőt, a Külügyminisztérium Európai Uniós ügyekért felelős államtitkárát, hasson oda, hogy az új szervezetben a részérdekek is hangot kaphassanak, ahogyan anno a megszüntetett OÉT-ben, valamint a Gazdasági és Szociális Tanácsban. Ugyancsak az érdekegyeztetés fontosságát emelte ki Veltner János, az EGBSZ egy másik tagja.

Győri Enikő erre azt válaszolta, türelmet kér. A puding próbája az evés, meg kell nézni, milyen eredményességgel működik majd az új szervezet, és azt követően érdemes véleményt alkotni. Szerinte az nagy lépés a minél szélesebb körű egyeztetések irányába, hogy a tanácsban nem csak a munkaadók és a munkavállalók kapnak helyt, mit korábban az OÉT-ban, hanem a többi között a kamarák, a civil társadalmak, a határon túliak, az egyházak. (Az érintettek egyébként éppen ettől a túlzottan széles körtől tartanak, mondván így nehéz lesz szakmai döntéseket hozni.)

Győri Enikő egyébként azért vett részt az EGSZB plenáris ülésén, hogy beszámoljon a magyar elnökség eredményeiről. Ahogyan mondta, egyelőre erről nehéz mérleget vonni, hiszen még hátra van két hét, amely alatt jelentős előrelépést remél mind a gazdasági kormányzás, mind a horvát csatlakozást illetően. Ettől függetlenül szerinte Magyarország eredményes volt, nem félt nehéz kérdéseket feltenni, és a nagyobb ellenállás irányába menni. Hozzátette, az eredeti menetrendet váratlan események is befolyásolták, ilyen volt a dél-mediterrán térség válsága, vagy a Japán földrengés és következményei. - Első perctől tudtuk, hogy nem csak az a feladatuk, hogy csökkentsük a gazdasági válságok előfordulásának valószínűségét, hanem közben meg kell teremteni a fenntartható növekedés feltételeit is – mondta.

Az államtitkár elmondta, azért is dolgoztak, hogy minél egységesebb álláspont alakuljon ki a jövő agrárpolitikájáról, a Duna-stratégiában nyolc országgal egyeztettek. Az Európai Bizottságra támaszkodva kidolgoztak egy kerettervet a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, különösen érintve a cigány kérdést. Hozzátette, Magyarország konkrét vállalásokat is tett ez ügyben, a kormány elkötelezett a cigányok munkahelyteremtésében, illetve minél jobban szeretné bevonni a roma fiatalokat az oktatásba. Mint mondta, arra kérték a bizottságot, hogy a jövőben majd ellenőrizze, mennyire váltották be az államok a vállalásaikat.

Vértes János EGBSZ tag szerint félő volt, hogy a magyar kormánynak nem lesz ideje Európára a belső problémái miatt. Ez nem így lett, kellemesen kellett csalódni. A francia nemzetiségű Anry Malosse kielégítőnek nevezte a magyar mérleget, annál is inkább, mert nagy szkepticizmus övezte az elnökségét. Hozzátette, Magyarország az erős Európáért szállt síkra, ami végül nem csak üres beszéd maradt. Az osztrák Kirszta Schweng szerint Magyarország nehéz helyzetben vette át az elnökséget, de abból a legjobbat hozta ki. Több felszólaló is megjegyezte, habár tényleg nem teljesítettek rosszul a magyarok, de az egyik legnagyobb problémával, a munkanélküliséggel nem tudta felvenni a harcot.

Ez utóbbiban magyar és európai szemmel hasonlóan teljesít az Orbán-kormány. Amúgy meg mintha nem is ugyanarról a kabinetről beszélnénk.