A Paksi Atomerőmű biztonsága kétségbevonhatatlan - szögezte le a helyszíni bejárás után tartott sajtótájékoztatóján Fellegi Tamás energetikáért felelős nemzeti fejlesztési miniszter. Az EU soros elnökségét betöltő ország képviseletében is leszögezte: a Japánban történt drámai események (azaz a fukusimai atomszerencsétlenség) tanulságait uniószerte meg kell vizsgálni, így a tagországokban működő atomerőművek úgynevezett stressztesztjét indítványozzák.

Magyarország a maga részéről ennek teljes mértékben aláveti magát. Nálunk ugyanakkor nem állnak fenn a japán katasztrófát okozó veszélyforrások - tette hozzá. Így nem lát okot az ország alpvető energiatratégiai céljainak felülvizsgálatára. Ebben az atomenergiának éppúgy szerepe van, mint a megújulók és a hagyományos energiahordozók mixének. Magyarországon az áramtermelés mintegy 40 százaléka származik az atomerőműből. Emlékeztetett, hogy az unió a különböző helyi adottságok miatt a kérdés eldöntését nemzeti hatáskörbe utalja és tiszteletben tartja a tagállamok - a mostani brüsszeli miniszteri ülésen is megmutatkozó - különbözőségeit.

A nemzeti fejlesztési miniszter kiállt a paksi blokkok tervezett üzemidő-hosszabbítása mellett, megjegyezve: ha a stressztesztek vagy más vizsgálatok nyomán változnának az atomerőművekre vonatkozó legmagasabb biztonsági előírások, úgy azokat Pakson is bevezetik.

Lapunk kérdésére, hogy az erőmű tervezett bővítéséről mi a kormány álláspontja, leszögezte, hogy az országgyűlés elvi támogatása mellett ez még kormánydöntés előtt áll. Azt a felvetésünket, hogy az előzetes számítások szerint mennyibe kerülne a beruházás és a költségvetés adna-e hozzá pénzt illetve garaciát, még korainak nevezte. (Szakértők a beruházáshoz szükséges összeget 1-3 ezer milliárd forintra becsülik, és a Gyurcsány-kormány a projekt elindításakor leszögezte: ahhoz a költségvetés nem ad sem pénzt, sem garanciát, a beruházást a tulajdonos állami Magyar Villamos Műveknek saját forrásból kell kigazdálkodnia.)

A Greenpeace lapunk által citált aggályaira - miszerint a Paksi Atomerőműből hiányzik a második védőburok (konténment), súlyos baleset során könnyen kerülhet a környezetbe sugárzás, gyenge a terrortámadás elleni védelme, az üzemidőhosszabbítás az anyagfáradás miatt kockázatokat rejt illetve tektonikailag a közepesen aktív zónában helyezkedik el - a miniszter nem kívánt tételesen reagálni. Ezt azzal indokolta, hogy a terror elleni védekezés részleteit a dolog jellege folytán senkinek, így civil szervezeteknek sem adják ki.

Mindazonáltal a helyi bejárás során az újságírók meggyőződhettek arról, hogy ezek a megállapítások vagy nem állják meg a helyüket, vagy - például a második konténment esetében - üzemel helyettük más, azt kiváltó rendszer. A tíz évvel ezelőtti biztonságnövelő felújítás során épp a földrengésállóságot erősítették meg. Ennek nyomán az egység a Richter-skála szerinti 6,5-ös rengést bírná ki.