Magyarország nagyon jól jár az olcsó olajjal
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai közölték, hogy becslésük szerint az olajárak legutóbbi csökkenése azonnali hatásként átlagosan hozzávetőleg 1 százalékponttal csökkenti Magyarország, Románia és Lengyelország éves inflációs ütemét, tekintettel az energiahordozók magas arányára ezeknek a gazdaságoknak az inflációs kosarában.
A ház szerint ha az olajárak tartósan alacsonyan maradnak, akkor ezekben az országokban valószínűleg jelentősen lefelé kell majd módosítani az inflációs előrejelzéseket, feltéve, hogy a csoport fizetőeszközei nem gyengülnek nagyobb mértékben.
Csehországban kisebb a dezinflációs hatás, mivel a cseh inflációs kosárban alacsonyabb az energiahordozók aránya. A kereskedelmi mérlegeket tekintve a térségben Magyarország jár a legjobban az olajárak csökkenésével, mivel itt a legmagasabb a GDP-arányos energiaimport-számla - állapítják meg a cég elemzői.
A Bank of America-Merrill Lynch tanulmánya szerint ebből a szempontból Romániában a legkisebb az alacsony olajárak hatása, mivel a román energiahordozó-import az éves GDP-értéknek mindössze a 4 százaléka, ami a legalacsonyabb a közép- és kelet-európai térségben. Mindemellett a román energiahordozó-import 60 százaléka nyersolajon kívüli termékekből áll, ezért a román kereskedelmi mérlegben várhatóan csak késleltetve és részlegesen jelenik meg az olajárcsökkenés.
Az erős dezinflációs hatások miatt azonban a térségen belül a román és a lengyel jegybank részéről várható rövid távon a legnagyobb eséllyel további - egyaránt 0,50 százalékpontos - kamatcsökkentés - jósolták a cég londoni elemzői.
A ház szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is további kamatcsökkentéseket hajtana végre, tekintettel egyebek mellett arra, hogy a jelentős költségvetési és monetáris ösztönzés hatására már élénkül a hazai kereslet a magyar gazdaságban.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint mindazonáltal ha az olajárak csökkenése a magyarországi infláció további jelentős lassulását okozná, az lehetővé tenné az MNB számára az első kamatemelés elhalasztását 2016-ra. A cég jelenlegi alapeseti várakozása az, hogy a magyar jegybank 2015 végéig 0,90 százalékkal emeli alapkamatát a mostani 2,10 százalékos mélységi rekordról.
A londoni Cityben van olyan előrejelzés, amely a negatív magyar infláció miatt további jelentős MNB-kamatcsökkentést valószínűsít, de nem ez a konszenzusos londoni elemzői várakozás.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató - elemzői Londonban ismertetett minapi devizapiaci körképükben úgy vélekedtek: az éves összevetésű magyar fogyasztói árindex szeptemberben mért 0,5 százalékos visszaesése "erőteljes jelzés" arra, hogy módosulhat az MNB monetáris politikája. A ház felülvizsgált előrejelzése ennek alapján azt valószínűsíti, hogy az MNB alapkamata a jelenlegi 2,10 százalékról 1,70 százalékra csökken 2015 első negyedéig.
Más nagy londoni házak a legutóbbi inflációs adatok után is ennél jóval kisebb eséllyel jósolták a magyar jegybank enyhítési ciklusának újraindítását.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a szeptemberi inflációs adatok nyomán az idei év egészére most már enyhe deflációt várnak Magyarországon: felülvizsgált előrejelzésük szerint az átlagos infláció 2014-ben mínusz 0,1 százalék lesz. A cég szakértői eddig 0,1 százalékos átlagos inflációval számoltak 2014-re.
A ház londoni elemzői ennek alapján úgy gondolják, hogy az MNB valószínűleg egészen 2015 végéig változatlanul hagyhatja 2,10 százalékos alapkamatát. A JP Morgan korábban 0,30 százalékpontos MNB-kamatemelést jósolt 2015 negyedik negyedévére.
A cég elemzői sem tartják kizártnak, hogy ha új inflációs prognózisuk helytállónak bizonyul, akkor az MNB "kísértést érezhet" akár az enyhítési ciklus felújítására is.
Hozzátették mindazonáltal, hogy nem ez a JP Morgan alapeseti forgatókönyve, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaságban élénkül a hazai kereslet, és szűkül a negatív kibocsátási rés, ami azt jelenti, hogy a reálgazdaságban érvényesülő dezinflációs hatások idővel várhatóan enyhülnek.