Gyorsul az idén a világgazdaság növekedése, és négy év után először a fejlett országok gazdasága is bővül, az USA és az Európai Unió már nem elvesz, hanem hozzáad a bővüléshez - ismertette Valentinyi Ákos, az EEAG (European Economic Advisory Group) elnöke a jeles közgazdászokból álló nemzetközi tanácsadó testület idei jelentését.

A csoportot 2001-ben alakították, az európai gazdaságról szóló előrejelzésük mellett minden évben megjelentetnek három-négy aktuális témával foglalkozó fejezetet is. Az idén például arra koncentráltak, hogy a megszorítás vagy a költségvetési kiengedés volt-e a jó válasz az uniós válságra, pontosabban arra: mit okoztak az EU-n belül a megszorítások. Meglepő vagy sem: a költségvetési kiengedések nem segítették a bővülést az eurózónában a 2008–2009-es időszakban (sőt: ott, ahol nagy volt az állami költés, nagyobb volt a visszaesés is), ezzel ellentétben a megállapítások szerint a költségvetési kiadások visszafogása a 2010–13-as időszakban hozzájárult a válság leküzdéséhez. A kutatók szerint a megszorítások miatt a gazdaság gyorsabban alkalmazkodott az új körülményekhez, és ahogyan az sem mondható, hogy a fiskális kiigazítás csökkentette a visszaesés mértékét, azt sem lehet kijelenteni, hogy egyértelműen növelte azt.  

Az idei prognózis egyébként meglehetősen bizakodó, e szerint a világgazdaság bővülése eléri a 3 százalékot, bár az egyenetlenségek továbbra is nagyok: Kína 7,5 százalékos növekedése mellett például szinte eltörpül az Európai Unió 1,2 százalékos bővülése. Ez utóbbi is sokkal jobb a tavalyinál (0,2 százalék), miközben az idén már nem a kormányzati fogyasztás lesz a bővülés motorja – a beruházások segítik a növekedést, ami azt is mutatja, hogy visszatért a bizalom a piacra.

Némileg árnyalja a képet, hogy az idei, még mindig nem túl jelentős uniós bővülésen belül is óriásiak a különbségek: Ciprus és Görögország továbbra is visszaesik, az eurózóna 0,7 százalékkal növekedik, a közös piacot a keleti államok húzzák. Magyarország is ezek közé tartozik: a bővülés nálunk nagyobb lesz az uniós átlagnál, de elmarad a versenytárs országokétól. A prognózis szerint a magyar GDP 2 százalékkal növekedhet az idén, míg a román gazdaság 4, a lengyel pedig 2,5 százalékkal emelkedik - Szlovákia 1,7 százalékkal és Csehország 1,3 százalékkal azért mögöttünk marad.  

A kutatók szerint az infláció hazánkban eléri majd a 2 százalékot (az uniós átlag 1,3 százalék lesz), míg Lengyelországban 1,2, Romániában 2,7 százalékos áremelkedési ütem várható, a szlovák 1,7 és a cseh 1 százalék mellett. A magyar 10 százalékos munkanélküliségi ráta Lengyelországéval azonos, s az EU-átlagot közelíti (10,8 százalék), miközben Szlovákiában 13,9 százalékos rátával küzdenek, Romániában 6,9, Csehországban 6,5 százalékos az arány.