Nyolcmillió dolláros tőkét kap egy kis londoni kockázati tőkealaptól a BalaBit, egy magyar informatikai biztonsággal foglalkozó cég. Nevük ugyan kevéssé ismert a széles körű nyilvánosságban, ám annál elismertebb a szakmában. Olyan szervezetknek dolgoznak, mint a NASA, a Boeing vagy épp a Coca Cola. Mondják: nekük segített Edward Snowden ügye. 

A 2000-ben alapított, mára 3,3 milliárdos árbevételű vállalkozás számára nyolcmillió dolláros első körös befektetést biztosít a londoni C5 Capital. Ezt javarészt észak-amerikai marketing-tevékenységre fordítják majd. A Balabit-ben kisebbségi, 25 százalék alatti részt szereztek a mostani befektetéssel, továbbra is az eddigi vezetők és tulajdonosok irányítják a céget, de a C5 delegál tagot az igazgatóságba.

A vállalkozás valódi startup cég: ötmillió forintos alaptőkével alapították a diplomájukat épp megkapott informatikus mérnökök, ezt fél év alatt el is költötték, majd az internetes lufi kidurranását követően úgy döntöttek, hogy az IT-security megoldásokra koncentrálnak.

Ez jó döntésnek bizonyult: az elmúlt öt-hat évben stabilan tudtak évi harminc százalékkal növekedni. A fejlődést tisztán a saját profitjuk visszaforgatásából finanszírozzák. A társaságnál 150 ember dolgozik, akiknek a nagy része mérnök. A mostani befektetéssel észak-amerikai és európai jelenlétüket kívánják erősíteni. Györkös Zoltán tulajdonos és ügyvezető elmondta: 2005-2006-ban egy megoldásuk sikere nyomán már volt lehetőségük hasonló tőkebevonásra, ám akkor végül elszaladt mellettük a lehetőség, mert a cég nem volt elég érett rá.

Ezt követően fejlesztették ki a Shell Control Box nevű szoftverüket, amely a kiemelt jogosultságú felhasználók tevékenységének követésére és ellenőrzésére szolgál: azaz a kritikus fontosságú és titkos adatok felügyelete során evvel a rendszerrel tudják felügyelni és nyilvántartani, ki milyen adatot, információt nézett meg és mikor. A Snowden-ügynek köszönhetően került igazán a figyelem középpontjába ez a problematika, ám a Balabit már hat-nyolc éve foglalkozik ilyen megoldásokkal.

Akkor ez egy roppant kicsi piac volt, az alapítók szinte minden potenciális ügyfélnek egyenként magyarázták el, hogy miért van szükségük erre a megoldásra, s hogy milyen veszélyeket jelent, ha nem törődnek ezzel. Azóta kiderült, hogy jó lóra tettek: ma már ez egy milliárd dolláros piac. A tulajdonosok – igen ambíciózusan – célként az évi 80-100 millió dolláros árbevétel elérését határozták meg. Balabit értékesítő hálózata is globálissá vált, csaknem negyven partnerük segít az eladásokban.

A Balabit jelenleg a Közel-Keletben lát óriási fantáziát bővülésre. – Nekünk sokat segített Edward Snowden – jegyezte meg viccesen a tulajdonos. A közel-keleten nagyon pörög az üzlet, sok a pénz. Ha valahol, ott fontos igazán, ki milyen adathoz fér hozzá egy cégen belül. A Snowden-ügy az ő figyelmüket méginkább ráirányította a problémára, ugyanakkor olyan termékeket keresnek, melyek nem amerikai és nem izraeli fejlesztésűek. A Balabit egyike néhány azon társaságban, amely ki tudja szolgálni őket.

Kapcsolatrendszer, tudás, tapasztalat: így foglalta össze a tulajdonos, hogy a pénzen kívül mire számítottak a befektetőjüktől, ám a kockzati tőke terén ez igen ritka. Györkös Zoltán elmondta: azért merültek fel ilyen igényeik, mert nekik nem volt nemzetközi hátterük, a cég összes tulajdonosa és vezetője idehaza tevékenykedett, s bár az európai piacon sikeresen érvényesültek, belátták: az amerikai intenzív jelenlétet nem kerülhetik el, de ebbe kellő tudás és tapasztalat híján könnyű belefulladni.

Igényeik miatt válogatniuk kellett a befektetőjelöltek között, eredetileg amerikaiakra gondoltak, ám végül találkoztak az amerikai tapasztalattal rendelkező, ám londoni C5 Capitalt. Az ismerkedések és a tárgyalások így is több, mint egy évig tartottak.

A C5 egy viszonylag kicsi tőkealap, jelenleg 70 millió dollár értékű tőkét kezelnek, amelyet az év végéig százmillióra kívánnak emelni. Nazo Moosa vezérigazgató elmondta: tízmillió dollár feletti cégekkel foglalkoznak, s fontos számukra a stabilan húsz százalék fölötti növekedés. Mint mondta, a pénzen kívül minden olyan tudással segítik a cégeket, melyekbe befektetnek, amely nekik is a rendelkezésükre áll.

Györkös Zoltán ötéves célként a tőzsdére menetelt jelölte meg, a cég vezetői abban gondolkodnak, hogy az amerikai technológiai részvényekkel foglalkozó Nasdaq-on jelennének meg. Ennek érdekében egy nemzetközi cégstruktrúra kialakításába kezdtek, a magyar és a német vállalatuk fölé létrehoznak egy luxemburgi holdingcéget, ez kapja a most érkező pénzt is, amelyet a merketing mellett új termékek fejlesztésére fordítanak. A jelenlegi növekedési ütemet még fokozni szeretnék, ennek érdekében 18-24 hónapon belül újra külső tőkére lehet szükségük.

Kérdésre az ügyvezető elmondta: azért van szükség a luxemburgi holdingcégre, mert az amerikai és ázsiai tulajdonosi entitások kezelésére is a hazai üzleti és jogi környezet nem megfelelő, hiányzik például a kiszámíthatóság. Ezentúl bevételeiket is a holdingcégben konszolidálják. – A lépés mögött nincs adóoptimalizálási szándék, hiszen eddig Magyarországon fizettek adót, ám a következő években a terjeszkedés miatt a bevételeiket és a profitot is elköltik majd, várhatóan lényegesen kisebb lesz az adófizetési kötelezettségük – mondta el az ügyvezető.

A cég nemrég írt alá egy szerződést egy nemzetközi távközlési gyártóval, amelyet még nem neveztek meg, de a következő években tízmillió dollár nagyságrendű bevételt jelent majd a munka számukra.