Egyelőre keresik a felelősét annak, hogyan kerülhettek vissza az európai kvótakereskedési rendszerbe azok az úgynevezett CER (Certified Emission Reduction) kiotói kvóták, amelyeket a közelmúltban a magyar kormány értékesített.

Vissza a rendszerbe

A tőzsdei kvótakereskedelemmel is foglalkozó - Párizsi székhelyű - Bluenext több névtelenségbe burkolódzó kereskedője azt állítja, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) által a napokban értékesített, úgynevezett CER széndioxid-kvóták visszakerültek az uniós kereskedelmi rendszerbe. Ezeket a kvótákat csak az EU-n kívüli országokban használhatták volna fel a szerződés, illetve a kvóta típusa szerint.

Kereskedőkön keresztül

A CER-ek úgy jönnek létre, ha egy fejlett ország egy fejlődő országba visz beruházást, aminek részeként kibocsátás-csökkenés valósul meg. A beruházó CER-t kap a kibocsátás-csökkentésért "cserébe". A hazai cégek általában kereskedőkön keresztül vásárolhatnak CER egységeket, melyekkel aztán részben elszámolhatnak, ma leginkább így kerülhet a magyar államhoz CER.

Négymilliárdos bevétel

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) március 11-én közleményben tájékoztatott arról, hogy csaknem 2 millió tonna kiotói kvóta eladására kötött szerződést, melyből várhatóan 4 milliárd forint bevétel folyik be a KVVM erre a célra elkülönített kincstári számlájára. Olt Boglárka, a KVVM sajtófőnöke az MTI-nek kedden úgy nyilatkozott, hogy a kvótákat egy kvótabróker cégnek adták el, s információik szerint a közvetítő cég az úgynevezett CER kvótákat Japánnak adta tovább.

Magyarországról Nagy-Britanniába

Spenger József, a Hungarian Energy Power Kft. ügyvezetője - a tárca a kvótákat ennek a cégnek értékesítette - az MTI-nek kedden arról számolt be, hogy a kvótákat egy londoni kereskedőháznak adták tovább, a londoniak pedig az Európai Unió egyik legnagyobb kereskedőházának.

Japánból Svájcba

Innen a kvóták egy japán céghez kerültek tovább; arról viszont egyelőre nem tudott bizonyosat mondani az ügyvezető, miként kerülhetett vissza Japánból valamennyi kvóta egy svájci céghez, amely továbbértékesítette a Bluenext felé. "Ez egyelőre nem hiteles információ, az a híresztelés pedig kacsa, hogy tizedére csökkent volna a CER árfolyama az európai kereskedésben" - tette hozzá az ügyvezető. A Bluenext CER spot ára 11.25 euró volt kedden 17.45 perckor, ami még mindig azt jelzi, hogy nem zuhant be a piac - érvelt Spenger József.

'Még emelkedett is'

Ezt erősítette meg az MTI-nek nyilatkozva Molnár József, a KVVM kabinetfőnöke is, hangsúlyozva, hogy péntekről hétfőre sem csökkent a CER kvóták ára, sőt 11.46 euróról 11.61 euróra még emelkedett is. A CER árak az elmúlt három hónapban sem csökkentek, hiszen 2009. december 12-én az ár 11.39 euró volt.

Partneri biztosítás

A Hungarian Energy Power Kft. ügyvezetője hozzátette: londoni partnerük biztosította őket egy nyilatkozattal, hogy az általuk kötött szerződés minden egyes pontját betartotta, azaz az európai kereskedésbe nem kerülhetett a kvóta. Spenger József úgy tudja, hogy londoni partnerük most attól az uniós kereskedőháztól próbálja beszerezni a hasonló tartalmú nyilatkozatot, amelynek a kvótákat továbbadta.

Beazonosítható

A környezetvédelmi minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az EU ETS-ben (European Union Emission Trading System) egyszer már visszavonultatott valamennyi CER-t jól beazonosítható, projektenkénti bontásban. Ennek segítségével valamennyi az EU ETS hatálya alá tartozó vevő ellenőrizheti a számára megvételre felkínált kibocsátási egységek megfelelőségét.

Körhinta-technika

A Bluenext tőzsdét a közelmúltban rázta meg egy másik, a kibocsátási kvótákkal kapcsolatos botrány. Jelenleg szerte Európában rendőri és adóhatósági erők vizsgálják ugyanis, hogyan lehetett több százmillió eurós csalást elkövetni az eredetileg Dániának kiosztott CO2-kibocsátási engedélyek adásvételével. Tavaly év végén több államban - Belgiumban, Dániában, Franciaországban- tartóztattak le a kvóták adásvételére szakosodott bűnözőket; legutóbb a francia hatóságok négy embert (három brit és egy holland állampolgárt) tartóztattak le, 3 millió euró értékű áfacsalás gyanújával.

A nemzetközi botrányt kiváltó - a magas áfát kivető országokra fókuszáló - "körhinta csalás" az elmúlt időszakban legkevesebb 5 milliárd euróval rövidítette meg az EU tagállamait - elsődlegesen Nagy-Britanniát.

Milliárdokat bukott az EU

A "körhinta-csalás" technikájával dolgozó bűnszövetkezetek az EU-tagállamok forgalmi adói közötti eltéréseket használják ki. A négy gyanúsított például a Guardian januári cikke szerint - Nagy-Britanniában áfamentesen vásárolt kibocsátási kvótákat, majd azokat Belgiumban értékesítették (ahol a kibocsátási kvótát 21 százalékos áfával terhelik), az adót viszont nem fizették be. Előfordult, hogy adócsalók a kvótákat újra exportálták, visszaigényelve az áfát, majd újra importálták, mindezt több alkalommal megismételve, minden alkalommal visszaigényelve az adót - innen a körhinta elnevezés.

Mivel a brit, a francia és a holland kormányzat már a nyáron fellépett a karbonkvótás áfatrükk ellen, "körhintacsalól" Dániát választották, ahol, viszonylag egyszerűen lehet kvótákat vásárolni, a 25 százalékos áfaszint pedig elég magas ahhoz, hogy vonzó legyen a nemzetközi bűnözés számára.