Egyes piaci mutatók a tényleges helyzeténél kedvezőbb képest festenek a magyar gazdaságról. Az árfolyam mind ez ideig viszonylag szilárdnak látszott, a kamat alacsonyabb, a csődkockázati felár csökkent, akárcsak az államkötvények hozama. A reálgazdaság helyzete azonban rossz, rosszabb, mint az év elején volt. Idén viszonylag mély recesszióba sodródott a gazdaság, visszaesnek a beruházások, s nem igen látszanak a jelei annak, hogy a növekedés megindulhatna.

Ebben egyetértettek a három nagy kutatóintézet szakértői, akik a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén ismertették prognózisaikat. A meghívást nem fogadta el a Századvég. Kisebb vita a jegybank friss inflációs előrejelzése kapcsán bontakozott ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatcsökkentő ülése után ismertette új prognózisát, amely szerint ötről 3,5 százalékra vitte le az inflációs becslését 2013-ra, s ez némi megütközést keltett. Hiszen a Pénzügykutató, a Kopint és a GKI is öt százalék körüli árindexet vetít előre, akárcsak a kormány. Igaz, Petschnig Mária Zita, Palócz Éva és Vértes András a három intézet képviseletében is úgy fogalmazott, hogy számításaik szerint 4,5-4,8 százaléknál alacsonyabb iram nem igen képzelhető a jelenlegi ismeretek szerint.

A három intézet közül a GKI már egy évvel ezelőtt abból indult ki, hogy idén 1,5 százalékkal csökken a nemzeti össztermék (GDP), a
másik két kutatócsoport fokozatosan módosította lefelé az előrejelzését. Jövőre stagnálást várnak, alig van eltérés, a Pénzügykutató ugyan mínusz 0,2 százalékot jelez, de ez a statisztikai hibahatáron belüli eltérés. Mindhárman arra számítanak, hogy csökkenek a beruházások is, két-öt százalékkal.

A három közgazdász felidézte, hogy a kormány még 2011-ben abból indult ki: 2012-ben akár háromszázalékos növekedés is összejöhet. Erre annak kapcsán emlékeztettek, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter a hétvégén egy rádiónyilatkozatában felvetette, 2013-ban a gazdaság a kormányzati 0,9 százalékos növekedési várakozásnál is jobban teljesíthet, mert az autógyárak
termelése új fokozatba kapcsol, megindul a banki hitelezés, az Eximbank által felvett hitellel is serkenteni lehetne a növekedést és új otthonteremtési terv is készül.

Az elemzők viszont úgy látják: az autógyárak termelése a GDP-hez keveset ad hozzá. A bankok nemhogy nem látják esélyét a méretesebb hitelezésnek, de inkább a hitelezés további szűkítése várható. Az Eximbank hiteleinek hatása is elenyésző lesz, miközben a lakosság egyelőre nem akar eladósodni.

- A beruházások, a hitelezés élénkítésének jelei nem látszanak, hiányzik a külföldi tőke bizalma – mondta Palócz Éva. – A kormány a
túlzottdeficit-eljárás megszüntetésében találta meg a horgonyt, idén papíron 2500 milliárd forintra rugó kiigazítást hirdetett meg, hogy végül ne legyen szükség az IMF hitelére. A megszorításra pedig azért is szükség van, mert a finanszírozás, amely ma
valamivel olcsóbb is, továbbra is drága, régiós összevetésben is, s ez sokba kerül – jegyezte meg Vértes András.

– A kormány gazdaságpolitikája meggyengítette a növekedési alapokat – tette hozzá Petschnig Mária Zita. Meddig tarthat a jegybanki kamatcsökkentési ciklus? A pénzügykutatós Petschnig Mária Zita szerint a jegybank hitelességvesztési pályára került, s ezt a jelenséget felerősítik a gazdasági miniszter stratégiai partneri viszonyt vizionáló nyilatkozatai. A GKI-tól Vértes András úgy látta: az alacsonyabb kamat nyomán olcsóbb az állam finanszírozása, de az üzleti élet ebből semmit sem érez. Ráadásul a piac bármikor meggondolhatja magát.

De nem bontakozott ki vita a hétfő óta gyengülő árfolyamról. A Kopint részéről Palócz Éva arra utalt, hogy adóváltozások nélkül az infláció három százalék volna, a kamatcsökkentés enyhíti az állami finanszírozási gondokat, s úgy ítélte meg, hogy normális körülmények között, mint másutt, nálunk is szükség lenne a jegybank és a kormány együttműködésére, amelynek hiánya azonban az utóbbi tizenkét évet jellemezte.