Levélben kért tájékoztatást a magyar kormány devizahitelesek problémáinak megoldására irányuló törekvéseiről Mario Draghi, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRB) elnöke – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunknak küldött válaszából. A szaktárca elküldte a választ az EKB elnökének, a levél tartalmának nyilvánosságra hozataláról azonban a minisztérium szerint a címzettnek kell döntenie.

A nemzetgazdasági tárcát azután kerestük meg, hogy a Reuters hírügynökség a Der Standard osztrák napilap értesüléseire hivatkozva arról számolt be: Ewald Novotny osztrák jegybankelnök szerint Mario Draghi igyekszik nyomást gyakorolni Budapestre annak érdekében, hogy a kormány ne hozzon egyoldalú döntést a devizahitelek forintosításáról.

Az EKB elnöke óva intette Magyarországot attól, hogy egyoldalú lépéseket tegyen az ügyben, mivel az negatív hatással lenne a pénzügyi stabilitásra, a gazdasági növekedésre és a hitelezés alakulására. Ewald Novotny szerint a magyarok megígérték, hogy bármilyen lépést is hoznak, előtte egyeztetnek európai partnereikkel.

A Der Standard értesülését az EKB nem kívánta kommentálni, az osztrák jegybank szóvivője viszont annyit elismert, hogy Ausztria az ESRB elé vitte a magyar ügyet.

A magyar kormány hónapok óta tárgyal a bankokkal, illetve a Magyar Bankszövetséggel a devizahiteleseknek szánt újabb mentőcsomagról. A kabinet szeptember elején ultimátumot adott pénzintézeteknek: november elsejéig állapodjanak meg adósaikkal és vezessék ki maguk a devizaalapú jelzáloghiteleket, vagy a kormány egyoldalúan lép az ügyben és terjeszt be törvényjavaslatot a parlament elé.

A kormány elvárásai szerint a devizahitelek, de legalábbis az árfolyamkockázat kivezetésével együtt a törlesztőrészleteknek jelentősen, 20-25 százalékkal csökkenniük kell. Ugyan többféle megoldás is elképzelhető, de mindegyik több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Nem mindegy ugyanakkor, hogy ezen milyen arányban osztoznak a bankok és az állam, illetve, hogy ez a veszteség azonnal vagy több évre elosztva jelentkezik. Előbbi komoly sokkot okozhat a magyar pénzügyi rendszerben – ez az oka annak, hogy az EKB élénken érdeklődik a magyar kormány tervei iránt.