Fellegi Tamás hétfőn egy klímapolitikai kérdéseket és a zöldgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó regionális kihívásokat és lehetőségeket napirendjére tűző fórumon vett részt a brit fővárosban. A tanácskozás legfőbb célja a kapcsolatfelvétel elősegítése volt a nyugat-európai beruházók és a közép-kelet-európai országok képviselői között. A nemzeti fejlesztési miniszter még hivatalos programját megelőzően sajtóreggelin találkozott brit és magyar újságírókkal és tudósítókkal.

A miniszteri tájékoztató és az újságírói kérdések középpontjában a magyar energiapolitika állt. Fellegi Tamás elmondta, hogy Magyarország mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat csővezeték tervét támogatja, és azokat nem egymással versengő, hanem két merőben különböző projektként kezeli. A szakminiszter szerint a cél Magyarország szigorú energetikai függőségének csökkentése. Több gázvezeték több rendelkezésre álló forrást jelent. A Nabucco-terv azonban számos problémával küzd, mindenekelőtt rettentően elszabadult az ára. A beruházás költségét eredetileg 7 milliárd euróra becsülték, jelenleg 24-25 milliárd eurónál tartanak.

Az Európai Unióhoz tartozó országok költségvetési helyzetének ismeretében Fellegi nehezen tudja elképzelni, hogyan tudják a tagállamok megfinanszírozni a befektetést. A fejlesztés előtt tornyosuló akadályok között említette, hogy sem a földgázt eladó, sem az azt megvásárolni készülő országok nem hajlandók kinyilvánítani elkötelezettségüket. 

Fellegi Tamás elmondása szerint az Oroszországgal jelenleg fennálló, a reális igényeket meghaladó szerződés nem nyújt megfelelő rugalmasságot az ár tekintetében. Az azonnali hozzáférést biztosító piac, például Norvégiával és Olaszországgol köthető megállapodások számos előnyt kínálnának. A Nabucco és a Déli Áram között időzítési különbségek is vannak, míg előbbi 2017 előtt aligha lehetne működőképes, utóbbit 2015-ben már üzembe készülnek helyezni. A sajtóbeszélgetésen felmerült egy új paksi atomerőmű felépítésének terve is. A jelenlegi erőmű átfogó stressz tesztje most fejeződött be, és az erről készülő jelentés rövidesen a kormány, majd a parlament elé kerül. A beruházásra vonatkozó nemzetközi tendert jövő év március-áprilisában írhatják ki. 

Fellegi Tamás fontos lépésnek nevezte a MOL részvénycsomag visszavásárlását a Szurgutnyeftegáztól, mert így megakadályozható, hogy külföldi országok befolyást gyakoroljanak a magyar energiapiacra. A miniszter szólt arról is, hogy a már meglévőkön (MOL, Richter Gedeon, OTP) túl új stratégiai jelentőségű magyar vállalatok vannak készülőben a buszgyártás és a gyógyszeripar területén. Magyarország növekedési kilátásaival kapcsolatban Fellegi elmondta, hogy ha a külgazdasági helyzet nem mutatja a romlás jeleit, reálisan lehet számítani a GDP 1,5 százalékos javulására.

Egy újságírói kérdésre válaszolva Fellegi tagadta, hogy a külföldi tulajdonban lévő bankok magyarországi tevékenységének visszaesése a bankadó bevezetésének következménye lett volna, ez már a 2008-as globális hitelválsággal kezdetét vette. Miután a lakosságra nem lehetett több terhet rakni, a kormányváltás után hozott bevételnövelő intézkedések alternatívája, az örökölt költségvetési deficit miatt, a gazdasági összeomlás lett volna, és ezt az üzleti világnak meg kell értenie. Ugyancsak védelmébe vette a nemzetfejlesztési miniszter az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentésére vonatkozó döntést. Miután a testület nem az ország kormánya, csak az előterjesztések törvényességét kell elbírálnia, nem alakíthatja a gazdaságpolitikát.

Küszöbönálló kínai körútja előtt Fellegi Tamás részletesen kitért a brit sajtót is foglalkoztató magyar-kínai kapcsolatokra. Bejelentette, hogy Kína már vásárolt magyar, részben forintban denominált államkötvényeket, ami szerinte nagyon fontos Magyarország számára.

A miniszter azt is elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptemberi washingtoni tanácskozásán találkozott a kínai jegybank vezetőjével, és novemberben Kínába utazik, ahol szintén találkozik a bankvezetővel és más partnerekkel, akikkel folytatja a megbeszéléseket (a kötvényvásárlással kapcsolatos) politikai döntések megvalósításáról. A látogatás témái között szerepel az infrastrukturális beruházások finanszírozása is. Fellegi Tamás szerint a kínai kormány a kínai fejlesztési bankot jelölte ki partnerként ebben a programban, ezért novemberi kínai látogatására elkísérik őt a Magyar Fejlesztési Bank vezetői is.