Nem csak a nagypolitikát, illetve az adóhatóság fejét érintheti kellemetlenül az USA korrupcióellenes politikája. Bármelyik hazai cég számára jelenthet kockázatot és főleg pénzbírság kiszabását, ha megsérti a korrupcióellenes törvényt, az úgynevezett Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) előírásait. A jogszabálynak ugyanis jelentős hazai vonatkozásai lehetnek, amelyekre érdemes felhívni a figyelmet – foglalta össze a Szecskay Ügyvédi Iroda.

Magyarország a Transparency International nemzetközi korrupciós rangsorának első harmadában szerepel. Az Egyesült Államok sem büszkélkedhet túl jó helyezéssel, de míg ez utóbbi a 17., addig Magyarország a 47. a vizsgált 175 ország közül. A rangsor az alapján áll össze, mennyire valósul meg a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, mennyi korrupciós ügyet tártak fel, milyen a törvényi háttér és az mennyire tudja meggátolni a korrupció kibontakozását. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) a közelmúltban ismertette azt a saját módszertanuk alapján készült kutatást, amely szerint az Európai Unión belül a közép-kelet-európai térségben Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak. Szóval egy átlag magyar cég simán érintett lehet.

A korrupcióellenes törekvések egyik fontos mérföldköve az Amerikai Egyesült Államok 'Foreign Corrupt Practices Act' (FCPA) elnevezésű jogszabálya, amely közvetetten igen széles körben fejtheti ki hatását Magyarországon. A törvény rendelkezései között találunk korrupcióellenes ("anti-bribery") szabályokat és a számviteli fegyelem megsértésére, valamint a belső vállalati ellenőrzés kiépítésére irányadó előírásokat – mondta Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

Az FCPA ezen rendelkezéseinek hatálya kiterjed: az amerikai illetőségű magánszemélyekre és társaságokra, az amerikai tőzsdén jegyzett cégekre, illetőleg az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnek jelentéstételi kötelezettséggel bíró cégekre. De akár magyar társaságokra is, amelyek például amerikai társaságok ügynökeként, disztribútoraként járnak el, akár egy amerikai társaság százszázalékos magyar leányaként tevékenykedve. Társaságok esetében a bírság összege adott esetben a százmillió dolláros nagyságrendet is elérheti, ahogyan arra több példa is volt már – hangsúlyozza Kovács.

A vesztegetésre vonatkozó tilalmat megfogalmazó rendelkezés értelmezése meglehetősen széleskörű, így annak hatóköre kifejezetten tág. Az amerikai gyakorlat alapján nincs minimum értékhatár és folytak már eljárások költségtérítések, utazások finanszírozása, illetőleg vacsorameghívások miatt is. A törvény szerint ugyancsak tiltott harmadik személynek fizetni (pl. ügynök, tanácsadó), ha a fizető fél tudatában van vagy tudatában kellene lennie annak, hogy a kifizetett összegből a harmadik fél valamely kormányzati tisztviselőnek fog kifizetést teljesíteni.

A hatóságok számára vannak bizonyos események, amelyek kifejezetten gyanúsak és könnyen nyomozást válthatnak ki. Így kormányzati tisztviselők hozzátartozóival kötött szerződések. Azok is gyanúsak, amelyeket az adott szolgáltatási területen különösebb ismeretekkel nem rendelkező céggel kötnek. Szintén felkeltheti az amerikai hatóságok figyelmét, ha a szerződés alapján készpénzben vagy amerikai dollárban fizetendő nagyobb összeg.

A fent említett területi kötődés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az amerikai (hatósági és bírósági) gyakorlat szerint előfordulhat (és volt rá precedens a gyakorlatban), hogy ha egy Magyarországról pl. az Egyesült Királyságba küldött e-mail keresztülhalad egy amerikai szerveren, akkor az amerikai területi érintettség megállapítható (azaz nem szükséges amerikai fizikai jelenlét), és így az érintett magyar társaságra, valamint a társaság vezetésére, munkavállalóira alkalmazandóak az FCPA korrupcióellenes szabályai. Az más kérdés, nyomoznak-e minden egyes üzenet után.

Tekintettel arra, hogy az FCPA értelmében egy amerikai anyavállalat/megbízó adott esetben felelős lehet a magyar leánya/ügynöke tevékenységéért, és ez a felelősség sok millió dollárban is megnyilvánulhat, mindenképpen célszerű egyrészt a kockázatok felmérése, másrészt megfelelő belső kontrollfolyamatok kialakítása, amelyek segítségével hatékonyan megakadályozhatók az FCPA értelmében tiltott tevékenységek. A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló magyar törvény keretei között egy ilyen rendszer Magyarországon is jogszerűen kiépíthető – véli a szakértő.