Február elsejével kizárólag a jelzálog-fedezetű lakossági kölcsönöket forintosítják (ezek az adósok már januártól fix árfolyam alapján törlesztenek, így terheik addig sem emelkednek), a devizaalapú autóhiteleket és lízingszerződéseket, valamint személyi kölcsönöket azonban nem. Ez mintegy 370 ezer tartozást jelent, vagyis csaknem annyi adósról van szó, mint ahányat a kormány kimentett a „devizacsapdából” – igaz, az érintett tartozásállomány összege lényegesen kisebb, nagyjából a tizede.

Az autóhitelesek és a személyi kölcsönt felvevők esetében a kabinet legfeljebb közvetítő szerepre vállalkozik, a frank erősödésével előállt helyzetről a bankoknak és a devizahiteleseknek kell tárgyalniuk egymással – oszlatta szét tegnap az esetleges reményeket Orbán Viktor. A miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta: a kormány megoldotta a devizában felvett ingatlanhitelek problémáját, a bírósági ítéletek is egyértelmű helyzetet teremtettek, de a fogyasztási kölcsönök esete más kérdés. A bírósági ítéletek kimondták, hogy az árfolyamkockázatot a hitelt felvevőnek kell viselnie –hívta fel a figyelmet.

Részletre sokkal drágább Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Orbán Viktor a devizaalapú jelzáloghitelek forintra váltásával kapcsolatban külön kiemelte Matolcsy György jegybankelnök és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közreműködését, mert mint mondta: az átváltáshoz a magyar bankoknak biztosított deviza nélkül most nem lehetne eredményekről beszélni. Egy korábbi jegybankelnök azonban nem egészen így látja. Surányi György pénteken a Hír TV Magyarország élőben című műsorában arról beszélt, hogy az MNB-nek nem lehetősége, hanem kötelessége volt a forintosításhoz szükséges deviza biztosítása. (Amennyiben a pénzintézetek a devizát nem a jegybanktól, hanem a piacról szerezték volna be, akkor most nem 320, hanem 420 forint körül lenne egy svájci frank – a szerk.)

Surányi György szerint ráadásul az MNB mintegy 200 milliárd forintot nyert az ügyleten, vagyis a jegybank jókora haszonra tett szert a devizahitelesek megsegítésével. A volt jegybankelnök úgy látja, ezt az összeget az államadósság csökkentésére kellene fordítani, hiszen míg a jegybank a forint leértékelődésén nyereséget ért el devizatartalékán, addig az a másik oldalon az államadósság növekedésével jár. Azzal sem ért egyet, hogy az elszámolás során a kormány minden terhet és egyúttal felelősséget a bankokra hárított. Hogy ez a helyzet Magyarországon előállt, az a hosszú éveken át folytatott hibás kormányzati politikának, a hibás jegybanki politikának és a bankfelügyelet hibás működésének a következménye – mondta. Surányi György szerint „nem lett volna baj”, ha az autóhiteleket is kötelezően forintosítja a kormány.