Az elmúlt húsz évben folyamatosan emelkedett azon magyar cégek száma, amelyek valamelyik offshore-paradicsomban bejegyzett tulajdonossal is rendelkeztek. A legkedveltebb partnerország Ciprus, a Seychelles-szigetek és Svájc – állapítja meg felmérésében a Bisnode, amely nem talált közvetlen időbeli összefüggést az offshore cégalapítási hullám és a válságok, a magyar és a globális gazdasági helyzet alakulása, illetve a hazai adózásra vonatkozó változások között.

Magyarán az offshore adóparadicsomok népszerűsége rendszerfüggetlen jelenségnek tekinthető. Keleti József, a Bisnode ügyvezető igazgatója szerint az offshore államok vonzerejét elsősorban az adja, hogy a külföldi jövedelmekre egyáltalán nem, vagy nagyon alacsony adót vetnek ki. Az „ortodox adókulcsokat” alkalmazó országok pedig képtelenek versenyezni a klasszikus offshore paradicsomok kínálta lehetőségekkel.

Az offshore országok a rendszerváltást követően bukkantak fel a magyar cégek radarján. A külföldiek bevonásával történt vegyesvállalatok tömeges alapítása is nagyban hozzájárult ahhoz a tanulási, alkalmazkodási folyamathoz, amelynek eredményeként ezerszám jelentették be magukat adóparadicsomokba a honi vállalkozások.

A Bisnode elemzésében megállapítja, hogy 1993 óta szinte negyedévről negyedévre emelkedett azon magyar cégek száma, amelyek valamelyik klasszikus offshore paradicsomban bejegyzett tulajdonossal rendelkeztek. Az éllovas Ciprus vonzereje minden bizonnyal csökken a jövőben, már csak a bankkonszolidációhoz szükséges tízmilliárd eurós nemzetközi hitelcsomag feltételéül szabott nagyobb transzparencia megteremtésére vonatkozó jogos igény és a társasági adó két százalékpontos emelése okán is.

Március végén 1452 ciprusi tulajdonossal is rendelkező cég szerepelt a hazai nyilvántartásban. Számuk október óta 23-mal csökkent, ami azt jelzi, hogy nem kapkodják el döntéseiket a ciprusi tulajdoni háttérrel rendelkező cégek. A mediterrán szigetországot egy egzotikus követi, a Seychelle-szigetek, 1168 céggel. Harmadik helyen az ügyfelek személyes adataira vonatkozó kéréseket jobbára mereven elutasító Svájc szerepel 906 vállalkozással. Mögöttük Panama (661), Belize (584), Luxemburg (575) és Lichtenstein (562) következik a sorban.

Az utóbbiak vonatkozásában Keleti József maliciózusan megjegyezte, nehezen képzelhető el, hogy ezekkel az országokkal olyan szoros, élénk gazdasági kapcsolatokat épített volna ki Magyarország, ami indokolná a félezernél is több közös cég létét. De a csaknem 140 magyar-marshall-szigeteki közös tulajdoni hátterű vállalat termelő tevékenységét illetően is joggal fogalmazódhatnak meg kétségek.

Amíg legálisan adóelőnyhöz lehet jutni, az offshore országoknak lesz jövője, csak az a kérdés, hogy  melyiket részesítik előnyben a cégek. Vannak új üstökösök, mint a Dominikai Közösség, amely tíz év alatt 23-szorosára gyarapította magyar cégjegyzékben szereplő cégei számát. Belize és a Seychelles-szigetek tekintetében tizenháromszoros volt a növekedés.

Fényinstalláció a svájci Alpok egyik csúcsán. A kormány nagyobb rálátást szeretne a magyar állampolgárok számláira