Az alacsony kamatkörnyezet és a mínuszba forduló infláció miatt az állampapírok kamatai is mikroszkopikusok lettek. Annak érdekben, hogy a lakosság ne vigye innen a pénzét értelmesebb megtakarításba, például befektetési alapokba – amelyek eleve jelentős konkurenciát jelentenek az állampapíroknak – az Államadósság Kezelő Központ megemeli szerdától a magyar államkötvény, a kamatozó kincstárjegy és a kincstári takarékjegy kamatát.

Az inflációkövető államkötvény nagyon jó befektetés volt, amikor stabilan négy százalék felett volt a ráta, s az alapkamat is a mostani 2,1 százalék felett tanyázott. Ám most nem így áll a helyzet, ezért az ötéves futamidejű államkötvény háromszázalékos kamatát február 11-től négy százalékra emeli az ÁKK. Ezzel párhuzamosan a jövő héttől 3 százalékra emelkedik az egyéves futamidejű kamatozó kincstárjegy (KKJ) és kincstári takarékjegy plusz (KTJ Plusz) kamata.

A kamatozó kincstárjegynek eddig 2,50, a kincstári takarékjegy plusznak 2,75 százalék volt a kamata. Az egyéves, nyomdai úton előállított kincstári takarékjegy és a féléves kincstárjegy (FKJ) kamata 2,75 százalékra nő az eddigi 2,50, illetve 2,25 százalékról, míg a kétéves kincstári takarékjegy 3,25 százalékos kamattal vásárolható az eddigi 3,0 százalék helyett. Az nem derült ki a közleményből, mennyibe kerül majd ez az emelés a költségvetésnek, de az ÁKK szerint nyilván megéri. Az államadósság finanszírozása ugyanis sokkal biztonságosabb, ha jelentős a belföldi kisbefektetők szerepe, mert a legmegbízhatóbb újrabefektető a lakosság.