- Meghalt a király, éljen a király, de másként - mondják az unió féléves elnökségét átvevő spanyolok. José Luis Zapatero miniszterelnök pénteken fogadta Madridban Herman Van Rompuy új tanácsi elnököt és José Manuel Barroso bizottsági elnököt. Még a karácsonyi szünet előtt Brüsszelben - mint beszámoltunk róla - Moratinos spanyol külügyminiszter már jelezte: a 2000-ben meghirdetett tízéves versenyképességi stratégia céljait azért sem teljesítette a tagállamok nagy része, mert nem lehetett számon kérni, s valamiképpen szankcionálni. Új célokra és új értékelési módszerre lesz szükség.

Az első félévben a spanyol elnökség - egyetértésben és részben rivalizálva Van Rompuy elnökkel -, a 2020-ig tartó új stratégia főbb számait szeretné meghatározni, de egyben elkötelezni a tagállamokat a tervteljesítés mellett, s a stabilitási paktumhoz hasonlóan előírni a kötelezettségeket, s megszervezni a szükségessé váló korrekciós lépések kierőszakolását.

Hogy pontosan mire gondolnak a spanyolok, nem derült ki, s az első vita is csak február 11-én, az egész napos rendkívüli csúcsértekezleten várható. De mind a spanyol elnökség, mind Van Rompuy azt reméli, hogy a júniusi hivatalos állam- és kormányfői eszmecserén már végleges formába öntik a stratégiát.

Ezt sokan kétségekkel fogadják Brüsszelben, hiszen az új Bizottság is csak februárban léphet hivatalba, s az ő feladata is lesz, hogy a részletekkel bíbelődjön, illetve reá várna az új célok betartatásának a munkája. De egyelőre nem tudni, hogy az európai gazdaságpolitikán mit is kellene érteni.

A spanyolok a belső piacot kiterjesztenék az energiára és a digitális ágazatokra, de a költségvetések nemzeti hatáskörben vannak. Nem tudni, mit szólnak mindehhez például a britek, de azt már sejteni, hogy a németek nem túl lelkesek. A Financial Times is azt írta pénteken, hogy ebből még nagy vita lesz.

Ismert viszont Van Rompuy álláspontja. A bajor keresztényszocialisták előtt elhangzott beszédében a minap hosszasan kitért a gazdasági folyamatokra. A válságra adott állami költekezési válaszokkal egyetértett ugyan, de - mint mondta - ezek csak rövid távon enyhítették a krízist, miközben a pénzügyi fájdalmak a jövőben is érezhetőek lesznek. Szerinte is szükség van hosszabb távú tervre, amely megalapozhatja a tartósabb és gyorsabb növekedést. Kína és az Egyesült Államok máris gyorsít, de Európa nem.Évente legalább két százalékkal kellene növekednie, hogy versenyben maradjon. (Az Eurostat pénteken tette közzé, hogy a munkanélküliség novemberben az eurózónában elérte a 10, a huszonhetek körében a 9,5 százalékot.)

Van Rompuy úgy látja, hogy a válság és a munkanélküliség hosszú távon is nyomot hagyhat az unión, ha nem történik semmi. Ezért a szorosabb gazdaságpolitikai együttműködésen kívül azt javasolja a maga részéről, hogy a termelékenység vezérelte növekedést innováció vezérelte növekedéssé kell formálni, s ehhez emelni kell a munkaerő mennyiségét és minőségét, azaz invesztálni az oktatásba és az élethosszig tanulásba. Két kérdést ezzel kapcsolatban szintén meg kell válaszolni: marad-e ipari bázis Németországon kívül Európában, s hogyan lehet az adóssághegyeket lebontani.

Az adóssághegyről, a nemzeti össztermék (GDP) 125 százalékára dagadó görög államadóssági szintről tárgyalt három napon át az uniós szakértői csapat, annak tudatában, hogy Athénban nem az a kérdés, mi lesz 2020-ban, hanem hogy mi lesz holnap. A tavalyi 12,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt le lehet-e vinni 3 százalék alá 2012-re, s milyen intézkedések árán.

A bizottsági és jegybanki hivatalnokok a számítások pontosítására kérték a görög kormányt, s arra, hogy a tervezett intézkedések pénzügyi hatásait részletesen mutassa be a még ebben a hónapban Brüsszelbe várt három éves tervben. A hitelminősítők, amelyek a múlt év végén leértékelték a görög államadósságot, további hasonló lépésekkel fenyegetőznek, ennek tovagyűrűző hatása pedig aggodalmakat kelt az eurózónában.

Athén jelezte, nincs szükség euróövezeti mentőakcióra, s így nyilatkozott az Európai Központi Bank is, de az nyilvánvaló, hogy Görögország nem jelenthet csődöt sem. Meglehet azonban, Athén lesz az első tagország, amelyet az unió megbüntet a rossz büdzsépolitika miatt, előfutáraként annak, miképpen is kellene összehangolni a Van Rompuy szerint amúgy is „egymásba fonódott" uniós államok gazdaságpolitikáját.