Az Országgyűlés hétfőn 298 igen, egy nem (a szocialista Szanyi Tibor) és 17 tartózkodás mellett megszavazta a beszállítói-, teljes nevén a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosítását.

A fideszes Győrffy Balázs által benyújtott törvénymódosítás sarkalatos pontja előírja: a forgalmazó nem tehet különbséget az árképzésben az azonosnak mondható hazai és importtermék között. Ez annyit jelent, hogy az importárunak nem lehet kisebb az árrése, mint a hazai árué.

Az élelmiszer-ipari szakmában közismert, hogy a passzus lényegében a hazai tejágazatnak fontos – már csak kizárásos alapon is, mivel bármely más termékkategóriában bajos lenne „összetétele és érzékszervi tulajdonságai alapján azonos” terméket találni. A törvénymódosítással a nagy áruházak árletörő gyakorlatát próbálják megakadályozni a törvényhozók.

Az ugyanis gyakori, hogy a környező piacokon – elsősorban Szlovákiában – jelentős mennyiségű UHT tej marad a termelők nyakán, amelyet ilyenkor dömpingáron odaadnak az itteni áruházláncoknak. Mivel a magyar piacon az UHT tej fogyasztása igen jelentős – a teljes itteni forgalom harmadát adja –, így az áruházak kapva kapnak az alkalmon, és az olcsón felvásárolt készletet akciós termékként minimális árréssel dobják piacra. Ez a gyakorlat amellett, hogy vevőcsalogató, arra is alkalmas, hogy az áruház így letörje az itteni beszállítók áremelési igényeit.

Ugyanakkor kereskedői vélekedések szerint a jogszabály amellett, hogy unióellenes, azt is eredményezi, hogy ilyenformán a hazai termelők tudják arra rávenni a kereskedőket, hogy az esetleg drágább saját tejüket vásárolják fel az olcsóbban kínált külföldi áru helyett. A törvény többi pontjában ugyanakkor jó pár olyan elem is megjelenik, ami a beszállítói törvény 2009-es megszavazása óta a kereskedők, illetve gyakran az érintett beszállítók is meg akartak változtatni.

Az eddigi beszállítói törvény „túlkapásai” közé tartozott, hogy tiltott mindenfajta visszáruzást, azaz a kereskedő nem tudja visszavetetni a lejárt szavatosságú árut a gyártóval. Azonban ez a gyakorlat a termékinnovációt is jelentősen visszavetette, mivel így a kereskedő nem mert új portékát a piacra dobni. A törvényhozó ezért most különbséget tett és lehetőséget nyújtott arra, hogy a piacra elsőként bevezetett terméknél kivételt tegyenek, és azt visszáruzhassák a kereskedők.

Hasonló kereskedőbarát lépés, hogy módosították a beszerzési ár alatti árképzés tilalmát. Így a kereskedő a lejárathoz közeli portékát akár a beszerzési ár alatt is kiárusíthatja.

A kereskedők részéről Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára üdvözölte ezeket a módosításokat, mondván: „tárgyszerű és jó lépésekről van szó.” A főtitkár jó üzenetnek értékeli a kereskedelmi szakma felé azt a módosítási javaslatot is, hogy a jövőben a beszállítói törvény megsértésénél eljáró Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (NÉBIH) első alkalommal még nem szab ki bírságot a cégre, ha a vállalkozás az eljárás megindításától számított tíz napon belül kötelezettségvállalást tesz.

A NÉBIH honlapja szerint 2010–2011 között a hivatal 16 ügyben 1,1 milliárd forintnyi bírságot rótt ki a nagy kereskedőláncokra. Az 16 ügy közül egyes-egyedül a CBA úszta meg bírság nélkül: míg a többi cég többnyire százmilliós bírságokat kapott, a NÉBIH elődje, az MGSZH a CBA esetében megelégedett azzal, hogy a CBA kötelezettséget vállalt.