A hagyomány megvan, mégis mindent újra kéne építeni Tokajon Balogh László / Reuters

A tokaji terveket a Claessens segítségével hajtanák végre, ez az egyik vezető márkatanácsadó az italpiacon. Tombor szerint a tokaji borra mint első számú nemzeti márkára kell tekinteni, azt sikeressé kell tenni – ez eddig is létezett a szavak szintjén.

– Ahhoz azonban, hogy mindez több legyen üres szólamnál, komoly munkára van szükség: a szőlőtermelés, a borkészítés megreformálása mellett – csakis arra épülve – profi módszerekkel újra be kell vezetni a piacra a tokajit. Méghozzá úgy, mint a nagy külföldi borrégiókban: a márkaépítésnek a teljes borvidék termékeire ki kell terjednie, s ebben értelemszerűen a Tokaj Kereskedőháznak kell vezető szerepet vállalnia, hiszen a szerény hetven hektár saját területe mellett a teljes tokaji területen 1100 hektárról vásárolja fel a szőlőt, kétezer családnak biztosítva a megélhetést – hangzott el a szakmai négyszemközti beszélgetéseken azt követően, hogy a cég bejelentette: megbízza a Claessens Internationalt a külföldi brandépítéssel.

Idehaza pedig a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa felkérésére egy ötfős márkabizottság dolgozik majd, amelyben bor- és marketingszakemberek egyaránt tevékenykednek majd.

Így Winkler János egykori T-Mobile-vezér, aki ma a Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottsági tagja, Molnár Péter, a Patrícius, valamint Mészáros László, a Disznókő birtokigazgatója, valamint Szepsy István, a nevét viselő pincészet tulajdonosa, aki az egyik legnagyobb, nemzetközi elismertségnek is örvendő név Tokajban. A testület és Áts Károly, a Tokaj Kereskedőház vezető borásza egymás munkáját segíti a jövőben.

A márkaépítés azonban nem elég: mint a tájékoztatón elhangzott, a Tokaj Kereskedőház szigorú minőségi kritériumokat határoz meg a termelőivel szemben, akiknek sok esetben majd változtatniuk kell a munkamódszerükön. Ahogy magának a kereskedőháznak is, igaz, náluk ez a folyamat már elkezdődött. Lapunk néhány hete írta meg, hogy több milliárd forint értékű raktárkészletét zárolta önként a vezetőség mindaddig, amíg belső vizsgálataik során meg nem bizonyosodnak arról, hogy a tartályokban valóban azok a borok vannak, mint ami jelezve van. Minderre azért van szükség, mert kiderült: az állami cégnél immár évtizedek óta módszeresen pancsolják a bort. E vizsgálat eredményéről most nem beszéltek.

Tombor mindenesetre leszögezte: a kormány kész további forrásokat adni Tokajnak, ők is támogatják a termelőket a jobb minőség elérésében, akár tudással, akár más eszközökkel. A lényeg ugyanis a végeredmény, ami ez esetben kiváló minőségű, megkérdőjelezhetetlen terméket jelent.

Hogy pontosan mire mennyi pénz jut, az egyelőre nem világos, de a márkaépítésre tízmillió eurót költenek. A Francis Michael Claessens vezette cég mindenesetre nem lesz olcsó: munkásságát olyan prémiummárkák újrafogalmazása jellemzi, mint a legkiválóbb bordeaux-i vörösborok között említett Petrus vagy a legexkluzívabb francia pezsgők között számon tartott Mumm és Perrier Jouet. De olyan márkákkal is volt dolguk, mint a Chivas Regal, a Bombay Sapphire vagy épp a Bacardi. – A Claessens eredményei az eladások gyors ütemű növekedésében nyilvánultak meg – indokolta a választást Tombor, hozzátéve: a borágazatból évi húszmilliárd forint bevétel keletkezik Tokajban. Ebből a kereskedőházé 3,5 milliárd. Ha a jelenlegi 5500 hektárról néhány év alatt 7500-ra nőhet a termelésbe ténylegesen bevont területek nagysága, akkor az a márkaépítéssel együtt a borból származó jövedelem radikális emelkedését jelenti, míg az iparág a jelenlegi ötezer helyett tízezer embernek adhat munkát a régióban.