A konszenzust meghaladó októberi magyarországi inflációs adatok csütörtöki ismertetése után az MNB kamatcsökkentési ciklusának folytatódásában eddig még bízó londoni felzárkózó piaci elemzők is úgy vélekedtek, hogy a további monetáris enyhítés most már kevésbé valószínű, a korábban is inkább kamatemelést valószínűsítő citybeli felzárkózó piaci szakértők szerint pedig nem lehet kizárni, hogy a kamatemelés az általuk eddig vártnál hamarabb bekövetkezik.

A KSH csütörtöki bejelentése szerint a magyarországi fogyasztói árak októberben 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. Az MTI által előzetesen kérdezett citybeli befektetési intézetek és pénzügyi tanácsadó cégek feltörekvő piaci elemzői megjósolták ugyan, hogy az októberi éves infláció magasabb lesz a szeptemberben mért 3,8 százaléknál, ám az előrejelzések átlaga 3,99 százalék volt.

A csütörtöki adatismertetés után Cristian Maggio, a TD Securities nevű vezető globális befektetési tanácsadó cég londoni devizapiaci kutatási részlegének felzárkózó térségi stratégája úgy vélekedett, hogy a magyarországi infláció "most már egyértelműen távolodik" az MNB 3 százalékos célszintjétől. Hozzátette ugyanakkor: még eldöntendő kérdés, hogy folyamatszintű fordulatról vagy átmeneti visszagyorsulásról van-e szó.

A szakértő szerint az októberi inflációban a szezonális hatások "a vártnál határozottabban" érvényesültek, de a forint gyengeségének is volt szerepe az áremelkedésben. A TD Securities vezető londoni elemzője elismerte, hogy a várakozást meghaladó októberi inflációs adatsor - és az, hogy nem kizárható a továbbra is felfelé tartó pálya - "érdemi fenyegetést" jelent a cég azon előrejelzésére, amely szerint az MNB a jövő év első negyedében végrehajt egy negyed százalékpontos kamatcsökkentést. Cristian Maggio szerint ugyanis a magyar jegybank nyilván nem a gazdaság serkentésére helyezi a hangsúlyt, amíg nem érzi úgy, hogy sikerült elérni az árstabilitást.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői - akik eddig is inkább kamatszigorítást valószínűsítettek jövőre - az októberi inflációs jelentés után úgy vélekedtek, hogy az MNB a következő hónapokban várhatóan még "héjábbá"' válik, és emiatt megnövekedett a kockázata annak, hogy a magyar jegybank már 2011 első felében kamatemelést hajt végre. A JP Morgan érvényben lévő jelenlegi alapeseti prognózisa az, hogy a monetáris szigorítás a jövő év harmadik negyedében kezdődik.

A ház szerint mindazonáltal a kamatemelés továbbra sem tűnik "azonnali" kockázatnak, mivel a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés elősegíti a keresleti oldalról jelentkező inflációs nyomás kordában tartását. Ha azonban az infláció tartósan a cél felett marad, az MNB alapállása szigorításra hajlóvá válik - jósolták a JP Morgan londoni elemzői.
A cég szerint valószínűtlen, hogy a szezonálisnál magasabb ütemű élelmiszer-áremelkedés a közeljövőben megfordulna, és emiatt az infláció az év hátralévő részében várhatóan a jelenlegi szint körül marad.

A JP Morgan citybeli szakértői azzal számolnak, hogy a magyarországi fogyasztóiár-infláció 2011 egészében is az MNB 3 százalékos célja felett lesz, jórészt cost-push jellegű tényezők - köztük az élelmiszer- és az energiadrágulás, valamint az egyes szektorokra kivetett különadók - miatt. A cost-push infláció meghatározása a költségoldalról gerjesztett árinflációt jelöli, olyan környezetben, amelyben a keresleti oldali inflációs nyomás egyébként nem erősödik.

A JP Morgan londoni elemzőinek értékelése szerint a magyarországi személyi jövedelemadó-csökkentés valószínűleg élénkíti majd a fogyasztói keresletet is, a cég szerint azonban a fogyasztásnövekedés várhatóan nem lesz olyan mértékű, mint amekkorára a kormány számít, mert a jövedelmi többlet nagyobb részét a háztartások jó eséllyel inkább megtakarítják.

A ház nem először hangoztatja azt a véleményét, hogy a személyi fogyasztás az jövedelemadó-teher csökkenése ellenére is a hivatalos várakozásnál csak kisebb mértékben élénkíti majd a magyar gazdaság növekedését. Múlt héten kiadott londoni elemzésében a JP Morgan szintén azt jósolta, hogy a magyar háztartások az elkölthető jövedelmi hányad növekedésének jelentős részét megtakarítják, mivel az adóváltozások jórészt a magas jövedelmű háztartásoknak kedveznek, és ennek a rétegnek a fogyasztási határhajlandósága viszonylag alacsony.

A fogyasztási határhajlandóság azt jelöli, hogy adott mértékű jövedelemmódosulás tipikusan milyen mértékben befolyásolja az érintett társadalmi csoportok fogyasztási kiadásait. A várttól elmaradó fogyasztás - és így a vártnál alacsonyabb növekedés - kockázatára más nagy londoni befektetési házak is felhívták már a figyelmet.

A BNP Paribas bankcsoport minapi előrejelzésében is az állt, hogy jó eséllyel a nagyobb jövedelmű magyar háztartásoknak hozzák a legtöbb előny a bejelentett jövedelemadó-változások, ám e háztartások a náluk maradó jövedelmi többletet nem fogyasztási kiadásokra fogják fordítani. A háztartások e tehetősebb csoportját terhelik ugyanis nagyobb mértékben a devizaalapú lakáshitelek, amelyeknek törlesztési kötelezettségei jelentősen emelkedtek a forint 2008-2010 közötti árfolyamgyengülése miatt, ezért "gyanítható", hogy a nagyobb elkölthető jövedelmi hányad adósságtörlesztésre megy el - vélekedtek a BNP Paribas elemzői.