Az említett összeg 2,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ennek az a logikus magyarázata, hogy a válság idején a marketingköltségeket a legkönnyebb csökkenteni. A 174 milliárd forint egyébként az auditált médiumokban megjelenő pénzeket takarja, vagyis ez a biztosan mérhető adat. A teljes összeg összességében ennél  magasabb.

Az elnök hozzátette: a MRSZ megbízta a PwC-t egy olyan kutatás elkészítésével, amely a reklámköltés magyar gazdaságban betöltött szerepét, eredményességét vizsgálta. Az elmúlt hónapokban végzett munka során arra a kövekeztetésre jutottak, hogy a 174 milliárd révén mintegy 820 milliárd forintos GDP-bővítő hatást sikerült elérni, vagyis minden reklámra költött tíz forint mintegy 47 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. Hasonló felmérést Angliában végzett a Deloitte a brit kormány számára, ahol az az eredmény született, hogy minden reklámra költött font hatszorosát hozza a szigetország gazdasága számára.

Sere Péter, a PwC kutatásvezetője szerint egyébként nemzetközi példák alapján az az összefüggés rajzolódott ki, hogy minden egy százalékkal emelt reklámköltés 0,029 százalékos GDP növekedést von maga után..

Az MRSZ által megrendelt kutatást egyébként a magyar kormány számára is eljuttatták, hiszen a reklámadóról szóló tárgyalások kapcsán ez szóba került, és ígéretet is tettek az eredmények publikálására. A felmérés eredményei éppen arra mutattak rá, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen volumenű források mozdulnak meg az iparágban – tette hozzá az előzőekhez Urbán Zsolt.

Szavai szerint amennyiben a reklámra fordított pénzeket az árversenyre áldozzák a vállalatok, azzal nem feltétlenül járnak jobban. A reklámok segítségével ugyanis markánsan lehet erősíteni a márkakötődést, amely egyértelműen növeli a forgalmat. Ez ráadásul erősíti a fogyasztói bizalom kiépülését is.

Az egyértelműen kijelenthető – mondta Urbán –, hogy a fogyasztói bizalom erősödése 90 százalékos összefüggésben van a reklámköltés nagyságával. Ezenfelül a hirdetések társadalmi hatásai is jelentősek, hiszen hatásukra többek között jelentősen nőtt a mellrákszűrésben részt vevő nők száma.

A reklámipar jelentős adó- és járulékbefizető, hiszen közvetlenül 13 ezer ember dolgozik a területen, míg további 50 ezer közvetlenül kötődik az iparághoz.

Urbán Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy tavaly ugyan még csökkent a reklámköltés Magyarországon, ám a gazdasági fejlődések eredményeként abban bíznak, hogy idén a zsugorodás már megáll, és a tavalyi évvel összevetve legalább szinten marad ez az összeg.