Stabil és erős a gazdasági növekedésünk, amely a várakozásokkal ellentétben nem lassult a negyedik negyedévben, noha mind az elemzők, mind a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt várta - mondta Varga Mihály a friss GDP-adat témájában összehívott péntek reggeli sajtótájékoztatóján.

A tárca vezetője örömhírként közölte, hogy Magyarország februárra eléri azt a fejlettségi szintet, amellyel a 2008-as válság beköszöntekor rendelkezett. Arról nem szólt, hogy régiós versenytársaink közül utolsóként tesszük mindezt. Azt viszont elismerte, hogy külső tényezők lendítettek az utolsó negyedéves növekedésünkön, azt döntően a világpiaci olajéresés kedvező hatásának, az ennek kapcsán megélénkült vásárlói hajlandóságnak köszönhetjük.

No meg a deflációnak, amelynek egyelőre csak a pozitív hatásait érezzük, ugyanis a kiskereskedelmi statisztika szerint a megtakarított pénzét a lakosság a boltba, s nem a bankokba viszi, ahogy a vállalkozások is a fejlesztésekre költik a többletforrásaikat.

Varga elismeréssel adózott a legfőbb húzóerő, az ipari termelés teljesítményének, azon belül is a zászlóshajó szerepét játszó autóiparnak, nem elhallgatva a külföldi autógyártóktól való egyre mélyülő függőségünket.

A növekedés kiegyensúlyozott alapokon történt, s a miniszter utalt arra, hogy a pénzügyi szektor is átbillenhetett a holtponton, tekintettel arra, hogy a kormány enyhíti a rá nehezedő nyomást. A magyar gazdaság jó úton jár, megbirkózik a keletről és nyugatról érkező hullámveréssel - tette hozzá. A jövőről szólva kifejtette, hogy idénre 2,5 százalékos növekedést remélnek, de ez magasabb is lehet.

Felfelé ható tényezőként a belső fogyasztás 2,6 százalékosra becsült erősödését nevezte meg, amit a reálbérek növekedése is erősít, hiszen a fegyveres erők dolgozói 30 százalékos béremelést harcoltak ki maguknak, ők ezt júliustól, a pedagógusok a beígért 10 százalékos pluszt szeptembertől kaphatják meg. Varga reméli, hogy a 2014-gyel zárult hétéves uniós költségvetési ciklusból az utolsó eurócent idén történő lehívása után sem lanyhul számottevően a beruházási kedv.

Utóbbit egyben a lefelé tartó kockázatok közé is besorolta a kiszámíthatatlanul mozgó olajárral és az ukrán-orosz válságot övező gazdasági szankciók negatív hatásaival egyetemben. A rekordmélységben lévő infláció is ide tartozik, ugyanis ha a lakosság és a vállalatok a még alacsonyabb árakra spekulálva elhalasztják vásárlásaikat, az visszafoghatja a növekedést.

Az NGM az idei első negyedév növekedési adatának ismeretében dönt majd arról, hogy a tavasszal esedékes felülvizsgálat során milyen irányban és milyen mértékben változtat idei GDP-prognózisán.

A KSH csak egy hónap múlva közli a részleteket. Szűkszavú közleményükben csak annyit jegyeztek meg, hogy a növekedéshez átlag feletti mértékben járult hozzá a mezőgazdaság, az ipar. Az építőipart ezúttal nem említették. Az utolsó negyedévben napvilágot látott havi adatok alapján mindez előre kódolható volt.

A mezőgazdaság bővülését a KSH korábban 3,6 százalékosra állította be, a növénytermesztés és az állattenyésztés kibocsátása is jelentősen emelkedett, miközben a termelőiár-színvonal csökkent. Az ipar és az építőipar adatai csütörtökön váltak ismertté: előbbi 7,6, utóbbi 14,2 százalékos többletet mutatott 2013-hoz képest.

Az előző negyedévek tapasztalatai azt mutatják, hogy gyakorlatilag mindegyik szektorban megindult a növekedés, még ha eltérő ütemben is. Két összetevőt leszámítva tavasz óta valamennyi tényező kedvező előjelre váltott, s Varga utalásai szerint már csak az ingatlanosok lehetnek mínuszban.

A két ballaszton amúgy nincs mit csodálkozni, a pénzügyi szolgáltatásokat a devizahiteles mentőcsomagok, a bankadó és ezek folyományaként a gyatra hitelezés fogta vissza. Itt azonban áttörést jelenthet a hét eleji nagy békülés a pénzügyi szektor szereplőivel. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök annak kapcsán körvonalazta, hogy az állam az Erste Bankban 15 százalékot vásárolt.

A bankadó csökkentésére tett újabb, ezúttal a betartásra esélyesebbnek tűnő vállalás azért is fontos, hogy a hitelezés megindulhasson, táplálhassa a gazdasági növekedést és nem utolsósorban elősegítse a magyar államadósság felminősítését, kiszabadulásunkat a bóvli kategóriából.

A másik „visszahúzó” szektor, az ingatlanügyi szolgáltatások esetében könnyebb lesz az előrelépés. Ott a piac, a kereslet időszerűvé vált felfutása orvosolhatja a gondokat. De nem árt, ha ehhez a kormány a maga eszközeivel, például egy valóban kedvezményes lakásépítési programmal is betársul.

Az idei gazdasági növekedést az elemzők vérmérséklettől függően 2-2,5 százalékosra saccolják. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az olajáresés kedvező hatásaira hivatkozva ennél fél százalékponttal magasabb adatot is elképzelhetőnek tart.

E L E M Z Ő I   V I S S Z H A N G

Az utolsó negyedévben elért 3,4 százalékos bővülés igen jelentősnek mondható, ráadásul közel tízéves csúcsot jelent, mivel legutóbb 2006-ban volt hasonló mértékű növekedés az utolsó negyedévben – értékelte az adatok Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Az utolsó negyedéves eredmény azért is meglepetés, mert az ipar és az építőipar utolsó háromhavi eredményei lassulást mutattak. Ezért feltehetően a szolgáltatásoknak és a mezőgazdaságnak kellett jelentősebben hozzájárulnia a fejlődéshez, emellett a belső fogyasztás, amely a GDP-t a keresleti oldalról hajtja, szintén a vártnál komolyabb részt vállalhatott a növekedésben.

Az egész évre vonatkozóan Németh Dávid azt mondta: több ágazatban is váltakozó ütemben, de fejlődés ment végbe a múlt esztendőben. Az egyik legfontosabb ágazat, a járműgyártás hajtotta az ipart, igaz, az Audi nyári leállása, valamint a Suzukinál folyó modellváltás miatt a szektorban voltak hullámvölgyek.

Az építőipar ugyan jelentős, két számjegyű növekedést ért el, ám hiányoztak belőle a lakásépítések. Az is biztosra vehető, hogy a korábbi években gyengén szereplő kiskereskedelem, vagyis lényegében a belső fogyasztás már jóval nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-hez – utalt a gazdasági fejlődést többek között meghatározó fejleményekre Németh Dávid.

A szakember szerint idén a belső fogyasztás továbbra is fontos eleme lesz a fejlődésnek, ahogy a már említett járműgyártás is. Az exportteljesítmény is számottevő lehet, ám annak mértékét egyelőre nehéz belőni, mivel mind az orosz szankciók, mind az eurózóna gyengélkedése nagyban befolyásolja majd a tempót.

A belső fogyasztás egyébként az importot is fokozza majd, és még az is nagy kérdés, hogy a múlt év utolsó hónapjaiban drasztikusan süllyedő olajár tartósan alacsony szinten marad-e, ez ugyanis szintén befolyásolja majd a gazdasági teljesítményt. A mos megjelent első becslés és a kilátások alapján Németh Dávid szerint 2015-ben 2,5 százalékos GDP-növekedés várható.