A kamatemelés okozta eufóriában a dollár 2,26-ról 2,16 lírára gyengült, ezzel párhuzamosan a hétfőn az euróval szemben még a 307-es szintet ostromló forint és erőteljes lépest tett a 300-as szint irányába, simán elsöpörte útjából a 304-es szintnél emelt „torlaszt”, így reggelre 302,7 forinton ébredt az euró. Hogy aztán felocsúdjanak a befektetők, és ismét a csüggedés és az aggodalom legyen úrrá rajtuk.

A visszarendeződés minden szinten megindult, az euróért fél tizenegykor már ismét 306 forintot kellett adni. Elemzők szerint a kamatemelés hírét túlreagálták a piacok, ráadásul az éjszakai bankközi kereskedésben kisebb tétekkel is nagyot lehet taszajtani az éppen aktuális árfolyamon – bármelyik irányba.

Dél körül a forint már a 309-et nyaldosta, s délután kettő körül 307 forintba került egy euró. A Portfolio.hu  szerint a forint euróval szembeni 308-309-es árfolyama azért fontos, mert tavaly március végén innen fordult az erősödés irányába. Amennyiben ezen is áttolnák felfelé az árfolyamot, és lenne még momentum az emelkedésre, akkor a kerek (pszichológiai szempontból fontos) 310-es szint következhet, majd a 313 körüli szint. 

A Reuters által megkérdezett elemzők egyébként 2,25 százalékos kamatemelést vártak a török jegybanktól, hogy ezzel vessen gátat a líra mélyrepülésének. A törökök fizetőeszköze hétfőn negatív rekordot döntött a dollárral szemben, egy zöldhasúért 2,41 lírát kellett adni, holott január elején még 2,05 lírába került a dollár.

A zavaros, korrupciós botrányokkal terhelt török belpolitikai élet, a magasba szökő infláció és a növekedés lassulása egyaránt hozzájárult a helyzet kiéleződéséhez, a kockázatkerülő befektetői magatartás kiváltásához, egyben a többi feltörekvő ország devizájának, eszközeinek leértékelődéséhez.

(A nagybefektetők egy kalap alá veszik a feltörekvő országcsoportot, azaz ha valahol nagy a baj, azt a többiek – közte Magyarország – rögtön megérzik. Igaz, fordított irányban is működik a dolog.) A török jegybank egy héttel korábban megtehette volna, hogy kamatemeléssel tompítja a folyamatot, de elmulasztotta a lehetőséget, amit aztán kedd éjjel pótolt.

Talán túl is kompenzálva korábbi hibáját, 4,25 százalékkal 7,75-ről 12 százalékra emelte az irányadó rátát, azaz ennyi az egy napra a jegybanknál elhelyezett betét kamata. Ezzel párhuzamosan az egyhetes repo kamatlábat 4,5 százalékról 10 százalékra emelték, és jelezték, hogy ezentúl a napi helyett a heti kamatot tekintik a maguk részéről irányadónak.

A monetáris tanács ülése előtt egyébként a török kormányfő tett még egy kísérletet a kamatemelés megakadályozására. Recep Tayyip Erdogan jelezte, hogy a döntés a jegybankárok kezében van, de ha ő lenne a helyükben, akkor nem emelné a rátát, mert azzal a kamatkalózok, a spekulánsok malmára hajtanák a vizet.

Szavai ezúttal hidegen hagyták a testület tagjait. Sőt: az ülésről kiadott rövid közleményben a testület hangsúlyozta, hogy az infláció elleni harcban a monetáris politika teljes eszköztárát képes mozgósítani a jövőben, azaz következetes szigorral jár el a jövőben annak érdekében, hogy visszatérítse a pénzromlás ütemét a jegybank céljaként kitűzött öt százalékhoz. Ezt szerintük már jövőre el tudják érni.

Jelenleg 7 százalék feletti infláció jellemzi Törökországot, amelynek kockázati megítélését az is rontja, hogy az idén visszafizetendő és megújítandó 170 milliárd dolláros államadóssággal szemben devizatartalékai meglehetősen alacsony, 120 milliárd dolláros szinten mozognak.