Másfél év tervezgetés után Budapesten megnyílt az Egyesült Arab Emirátusok (EAU) Üzleti Tanácsa, amit néhány éven belül Kelet-közép európai központtá szeretnének fejleszteni az alapítók.

A tanács - angol nyelvű neve után: EBC - célja, hogy egyfajta információs híd szerepét töltse be a térség vállalkozói és az emírségek tőkeerős befektetői között. Az itteni vállalkozásoknak rendkívül megtérülő lehet a kinti befektetés, mivel az EAU úgy is próbálja oda vonzani a befektetőket, hogy ott nincs társasági és jövedelemadó, így az ott elérhető profit jelentősen nagyobb, mint az itteni piacon.

Ali Sultan Al-Haddad, az EBC elnöke lapunknak - akinek ügyvédi irodája van, korábban Dubaj főügyésze is volt- elmondta: az EBC teljességgel magánvállalkozás, informális segítséget kapnak ugyan az ottani államtól, ám az EBC teljességgel saját ötlete és befektetése. Ugyanakkor kinti kormányzati szervek vezetői tudnak és figyelemmel kísérik az itteni kezdeményezést. A cégek számára a kinti lehetőségekről szóló tanácsadás ingyenes, díjat csak a speciális pénzügyi tanácsadásért, jogi képviseletért számolnak fel.

Ali Sultan Al-Haddad mondja: az emírségek kiemelkedő lehetőségeket nyújtanak a magyar vállalkozások számára. Az ország ugyan az Öböl Együttműködési Tanács (OET) térségében legnagyobb mértékben tudta magát függetleníteni az olajbevételektől, ám egyúttal azt is felismerte, hogy haszontalanok voltak a mezőgazdasági önellátás növelésére folytatott erőfeszítések. Így az emírségek stratégiaváltással külföldi termőterületek megvételére és a bértermeltetés növelésére koncentrál.

Ez komoly lehetőséget kínál a hazai mezőgazdasági vállalkozások számára. Ennek kapcsán Ali Al-Haddad úgy fogalmazott: ez ügyben már vannak tárgyalások komoly nagyságrendű befektetésekről, de részleteket egyelőre nem kívánt közölni. Megemlítette viszont, hogy az EBC már lobbizik azon, hogy Budapestről közvetlen légi járat induljon Dubajba - előrehaladott tárgyalások folynak erről egy kinti légitársasággal - továbbá egy hajózási szállítási útvonalat is próbálnak létrehozni, a tervek szerint Szlovéniában rakodnának ki az arab-félszigetről érkező teherhordó hajók.

Az emírségek piacán jelenleg is számos hazai vállalkozás van jelen, így magyar informatikai, üzleti biztonsági, high-tech vállalkozások vannak jelen. Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint tavaly az emírségekbe a magyar export 712 millió dollár volt, javarészt gépek, gépi berendezések, amelyek jó része inkább az itt is működő multinacionális cégek termelése.

A kis és középvállalkozások azonban pontosan az ittenitől jócskán eltérő ottani jogi, pénzügyi és kulturális környezet miatt sokkal nehezebben tudnak megjelenni a kinti piacon. Érczy Zsolt, az EBC kommunikációs igazgatója példaként említette, hogy ott sokkal szigorúbbak a szerződések teljesítésére vonatkozó szabályok. Így ott egy alvállalkozó teljesen biztos lehet abban, hogy kifizetik a munkáját, ugyanakkor ez visszafelé is érvényes: a szerződést nem teljesítő vállalkozás hamar komoly jogi problémáknak nézhet elébe.