A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt, ugyanakkor Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét. Ilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak - jegyezte meg.

Forrás: MTVA

Mivel szakmai szempontból ez a számítás kevésbé alkalmas a szegénység mérésére, ezért a kiadvány ebben a formájában utoljára jelenik meg. Túl heterogén az a kör, amely a létminimum alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon – magyarázta. A KSH ezért bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban - tette hozzá.

A KSH létminimum-számítása az élelmiszerkosár alkalmazásán alapul. Az élelmiszer-normatíva alapja egy olyan élelmiszer-kosár, amelyet az országos táplálkozástudományi intézet állított össze, az egészséges táplálkozást és az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A létminimum „az élelmiszer-normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke".

A felmérés szerint 2014-ben a magyarországi háztartások összes kiadásuk csaknem harmadát költötték élelmiszerre, további majdnem 28 százalékát lakásfenntartásra. A kiadások nem egészen 17 százaléka ment el közlekedésre, 10 százaléka egészségügyre és ruházkodásra, és kevesebb mint öt százaléka oktatásra, üdülésre, művelődésre.

A KSH kiadványában szerepel az európai uniós módszertan szerint számított szegénységi küszöbérték is. E szerint jövedelmi szegény, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ennek egy főre jutó értéke 2013-ban Magyarországon nem egészen havi 68 ezer forint volt. A legfrissebb, 2013-as adatok szerint a magyarországi népesség nagyjából 15 százaléka élt ennél alacsonyabb jövedelemből.

A Tárki áprilisban jelentette meg a háztartásokat vizsgáló kutatásának jelentését. Abban megállapították, hogy tendenciájában és trendjében jelentősen csökkent a szegénységnek kitettek aránya az elmúlt évben. 2014-ben a magyar népesség 35 százaléka élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve, az EU2020 stratégiában szereplő mutatószám szerint. Ez alacsonyabb, mint a 2009-es (42 százalék) vagy a 2012-es (43 százalék) érték.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) szerint politikai döntés volt, hogy a KSH nem közöl több létminimumról szóló jelentést. A szövetség közleménye szerint megdöbbenve értesült a bejelentéséről, miszerint a héten közölt 2014. évi létminimum értékek bemutatása volt az utolsó hasonló létminimum-számítás, mert a módszer felett eljárt az idő. A MASzSz szerint nem lehet nem politikai kérdésként tekinteni arra, hogy a háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege.

A szakszervezet közleményében azt követeli, hogy maradjon meg a létminimum számítás, mivel ennek segítségével lehet lemérni a társadalmi fejlődést. A MASzSz támogat minden olyan szakmai kezdeményezést, ami a létminimum mellett, a dolgozói szegénység mélységének mérésére új módszertant eredményez - teszik hozzá a tájékoztatásban. Amennyiben a kormány továbbra is kitart a "strucc-politikája" mellett, úgy a MASzSz megtalálja annak lehetőségét, hogy fennmaradjon a létminimum-számítás rendszere jövőre is - írják.