falseArnd Wiegmann / Reuters

Jó időbe telt a szakmai konzultáció azóta, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly ősszal először nyilvánosságra hozta, milyen rendszerben, s mennyiért kívánja értékesíteni a szélessávú szolgáltatásokra (3G, 4G) alkalmas szabad frekvenciákat. Anno 125 milliárdos bevételi elképzelése volt a kormányzatot képviselő NMHH-nak, ezt lejjebb adták kissé, az új pályázati tervezetben közel 400 megahertznyi frekvenciablokkért 105 milliárddal számol.

Ami nem kevés, de nem is sok, figyelembe véve a frekvenciák mennyiségét és széleskörű használhatóságát. Igaz, minden országban befolyásolja a frekvencia értékét a lakosság nyitottsága a mobilnetes szolgáltatásokra, s természetesen a gazdasági helyzet is. Nem mindegy, milyen mobilszámlákat tud kifizetni a lakosság.

A médiahatóság lépésének egyébként éppen itt volt az ideje, mert az eredeti elképzelések szerint a pályázati eljárásnak már folyamatban kellene lenni. Igaz, ha a tavaly ősszel publikált terv szerint ment volna az értékesítés, az biztosan megbukott volna. Piaci információink szerint az árak nem voltak megfelelőek, amit az is alátámaszt, hogy a mostani új tervezetben a lényegi módosításokon az árak estek át.

A 800, a 900, az 1800, és a 2600 megahertzes, valamint a 26 gigahertzes frekvenciasávok nem használt tartományának hasznosítása, az árak mellett még egy kulcskérdésen múlik. Nevezetesen, hogy belép-e egy új szereplő a piacra, ahogyan ezt a korábbi években az állam szorgalmazta.

Nos, az árakat figyelve valószínűsíthető, hogy nem változik a satus quo, hiszen a meghirdetett csomagok igen magas belépési befektetést követelnének meg, gyenge piac mellett ez nem tűnik reálisnak, akkor sem, ha az új szereplő az éves frekvenciadíjakra négy évig ötven százalékos kedvezményt kap.

Különösen, hogy Európában a telco-cégek strukturális problémákkal küszködnek, nem ebbe a szektorba ömlik manapság a friss tőke.

Ami a kilenc frekvenciacsomag összetételét illeti, abban semmi nem változott, tehát a kínált áru ugyanaz. Más bennfentes forrásaink szerint ugyanakkor az árak annyiban nyomottnak mondhatók, hogy egy aukcióval feljebb tudta volna srófolni azokat az állam. Igaz, hozzáteszik: azt is a fogyasztóknak kellene megfizetni.

Az értékesítés formája alakilag pályázat lesz, de ez pusztán egy dologban különbözik attól, mintha csak megállapodtak volna a szolgáltatókkal: így a szolgáltatók számára kötelezően előírt vállalások is beépíthetők a tenderbe, elő lehet például írni a nyerteseknek bizonyos hálózatfejlesztésre vonatkozó kritériumot, amit jogilag elég nehéz lett volna megvalósítani egy árverés során.

A most közzétett dokumentáció május 7-ig véleményezhető, a tervezet szerint a pályázat hivatalból indul május 22-én. Június 16-ig lehet jelentkezni, 40 millió forint ellenében. Másnap bontják a pályázatokat, s az idén már használatba is vehetők a frekvenciák.