Befektetői lételem lehet a lítium
A lítium a tartós elemek és akkumulátorok nélkülözhetetlen alkotóeleme. Éves forgalma jelenleg körülbelül egymilliárd dollár. Felhasználási köre egyre szélesebb. Kedvező tulajdonságai miatt főképp az elektronikában, az autógyártásban és a kerámiagyártásban alkalmazzák, de kenőanyag-adalékként is kiváló.
Legnagyobb felvásárlói az akkumulátorgyártók. Mivel megfelelő alternatívája egyelőre nincs, biztos bevételi forrást jelent a lítiumexportáló országok és az iparág szereplői számára. A világpiac 95 százalékát négy nagy játékos fedi le: a Talison Lithium – melynek árfolyama a múlt hónapban 22 százalékot erősödött –, a Julio Ponce multimilliárdoshoz tartozó Sociedad Quimica & Minera de Chile, a Henry Kravis’s KKR tőketársasághoz tartozó Rockwood Holdings és a philadelphiai FMC.
Ötödikként csatlakozhat hozzájuk a világ harmadik legnagyobb bányatársasága, a brit–ausztrál Rio Tinto, amennyiben szerbiai kutatásai sikerrel járnak, és megkezdheti a kitermelést. Déli szomszédunk valódi lítium-nagyhatalommá válhat: ha minden jól megy, Szerbia a globális termelés 20 százalékát adhatja a jövőben.
A Dahlman Rose piackutató becslése szerint a globális felhasználás 2020-ra a mai 150 ezerről 300 ezer tonnára nő. Az újratölthető lítiumakkumulátorok iránti igény éves szinten 25 százalékkal nő, miközben a kínálat egyelőre csupán 4-5 százalékkal bővül. A legnagyobb lítiumtermelő, a piac 32 százalékát magáénak mondó ausztrál Talison vezérigazgatója, Peter Oliver szerint csak az a kérdés, hogy duplájára vagy triplájára nő a kereslet a következő tíz évben. Ez attól függ, mennyire terjednek el az elektromos hajtású autók.
A Bloombergnek nyilatkozó Seifollah Ghasemi Rockwood-vezér szerint a továbbiak szempontjából 2016-17 tájéka lesz sorsdöntő. Akkortól várható ugyanis az elektromos autók tömeges elterjedése. Azokhoz pedig bőven kell lítium. Sok függ attól is, melyik technológia válik piacvezetővé, ugyanis egy tisztán elektromos autó akkumulátoraihoz 19,2 kilogramm, egy hálózatról tölthető hibridéhez 12,8, egy benzines hibridhez pedig 1,3 kilogramm szükséges átlagos teljesítmény mellett. Nagy felhasználó még az elektronika: egy egyszerű mobiltelefon energiaellátásához 1,7 gramm, egy okostelefonéhoz 2,1 gramm, míg egy táblagépéhez 20 gramm lítium-karbonátra van szükség.
Az immár másfél évtizede a piacon lévő és töretlen népszerűségű Toyota Prius hibrid a világ harmadik legkeresettebb modelljévé lépett elő az idei első negyedévben. Amerikai eladásai például meghaladták a 247 ezret. Máig összesen négymillió Priust adtak el világszerte. Ebből másfél milliót az Egyesült Államokban. A Priust eddig nikkel-metálhibrid akkumulátorokkal szállították, ám az új, plug-in (konnektoros) modellekbe már a Panasonic által gyártott lítiumos erőforrásokat építik. Számos gyártó most vált át a nikkel-kadmiumos telepekről a lítiumosokra.
A versenytársak is felpörögtek: a villanyos kategóriában a Chevrolet Volt feltölthető elektromos autója számított a májusi eladási toplista vezetőjének, megelőzve a Priust és a Nissan Leaf nevű modelljét. Peter Oliver szerint az autóakkumulátor-piacnak egyelőre csak egy százalékát adják, ám ez az arány robbanásszerűen nőni fog. Csakúgy, mint a táblagépeknél: az IDC piackutató adatai szerint a kereslet a vártnál is gyorsabban bővül: az idén 107 millió, 2016-ban viszont már 222 millió készülék találhat gazdára. Ha nem lenne lítium, a mobiltechnológia sem fejlődhetne ilyen mértékben – dicsérte portékáját Ghasemi Rockwood-főnök egy minapi konferencián.
A piacot uraló „négyek bandája” rendelkezik a szükséges kapacitásokkal ahhoz, hogy kielégítsék a gyorsan növekvő igényeket. Ám a fejlesztés így is tőke- és időigényes folyamat. Mindenesetre a gazdaságosan kitermelhető készleteket is bővíteni kell, a kutatásokról nem is szólva. Az utóbbi negyedszázadban ugyanis sehol a világon sem nyitottak új bányát.
A Talison versenyelőnyt szerzett azzal, hogy nyugat-ausztráliai Greenbushes bányájának kapacitását az idén megduplázta. A Rio Tintónak a szerbiai Jadar régióban folyó kutatásait is gyorsítani kellene ahhoz, hogy 5-6 év múlva elegendő lítium legyen a piacon. Egyelőre a megvalósíthatósági tanulmánynál tartanak: a bányászati kérdések mellett feltérképezik a társadalmi és környezeti hatásokat is. Tom Albanese, a Rio Tinto vezérigazgatója izgatottan várja az eredményeket. Nem csak ő, hanem a cég japán és dél-koreai partnerei is türelmetlenek.
Az Ausztrália mögött második legnagyobb termelőnek számító Chile sem tétlenkedik. A múlt héten jelentették be, hogy húsz évre koncesszióba adják a kiszáradt sóstavakat, ahonnan ezalatt százezer tonna mennyiségű lítiumtartalmú ásványt szabad majd kitermelni a koncessziós díj fejében.
A termelő és a felhasználó közé ékelődik egy nélkülözhetetlen láncszem: a lítiumakkumulátorok gyártói, akik maguk is sokat profitálnak a technológia fejlődésével. Az A123 Systems nevű amerikai gyártó részvényei például egyetlen nap alatt 52 százalékot drágultak a New York-i tőzsdén, miután bejelentették: olyan lítiumion-cellát sikerült kifejleszteniük, amelynek révén jelentősen csökkenteni lehet az autókba való telepek árát.
Az extrém hidegben és forróságban vetélytársainál sokkal jobban teljesítő új típusú akkumulátorok sorozatgyártása jövőre indulhat meg. Az A123 kiterjedt felhasználói körrel büszkélkedhet: a General Motors Spark nevű modelljéhez, a BMW 5-ös sorozatának hidridéhez, a Volvo elektromos modelljeihez, de még a kínai SAIC Motor autóihoz is ők gyártják a telepeket.
Az autóipar valóságos aranytojást tojó tyúkként kezeli a kinyert lítium 22 százalékát felhasználó akkumulátorgyártókat, amelyek száma az üzlet – és a profit – nagyságával arányosan növekszik. Az egyik jövevény, az ausztrál Galaxy nemrég szállította le vevőinek – köztük a japán Mitsubishinek – első akkumulátorait.
Iggy Tan ügyvezető igazgató lelkesen nyilatkozott a Reutersnek a lehetőségekről, olyan exponenciális fejlődési pályát felvázolva, mint amilyet legutóbb a mobiltelefonoknál láthattunk. A Galaxy nem számít kispályás résztvevőnek, a biztos üzletre alapozva már meg is építette kínai gyárát, remélve, hogy a 100 millió amerikai dolláros befektetése hamar megtérül.
A növekvő kereslet az alapanyagárakat sem hagyja hidegen. A Rockwood májusban 22 százalékos, azaz tonnánként ezer dolláros áremelési ajánlatot tett vevőinek, amelyek júliustól már emelt áron juthatnak csak hozzá a lítiumsóhoz. A pluszpénz a kitermelés fejlesztéséhez kell – indokolták a Bloombergnek döntésüket.
A Talison az első félévben már végrehajtott egy 15 százalékos áremelést, amit hamarosan egy újabb követ – mondta Peter Oliver. A chilei SQM 16 százalékos áremelése sem fogta meg a forgalmat, amely az első félévben 12 százalékkal bővült. Árupiaci elemzők szerint a réztől és az ipari fémektől eltérően a lítium elmúlt években tapasztalt évi 10-15 százalékos drágulása folytatódhat. A 2008-as világválság visszavetette az árakat és a keresletet, de ennek a megismétlődése a közeljövőben teljességgel valószínűtlen – vélik a Byron Capital szakemberei.
Ezzel a befektetők is tisztában vannak, és a hatalmas pénzeket megmozgató képviselőik – a JPMorgan Chase & Co.-tól a BlackRockig – egyaránt úgy látják: most érdemes beszállni az iparágba. A szereplők közül az akkumulátorgyártók részvényei hozhatnak a legtöbbet a konyhára. Persze a termelők sem panaszkodhatnak: részvényeik az idén 20 százalék körüli erősödést mutattak. És hol van még a rally vége?...
num_article=1314494|num_paragraph=0|num_seq=0|num_picture=769650|txt_caption=Tankolás a verseny előtt. A júniusi Tallin–Monte Carlo- ralin induló Nissan Leafek „lógnak a szeren”. A 24 kWh-s lítiumteleppel táplált 110 lóerős villanymotor egy feltöltéssel 160 kilométerre juttatja el az autót.
|txt_author=|txt_source=|txt_align=left|num_width=330|num_ratio=| nol_oldNolPicture mceBlockPasteEnd |
