Leszavazták Simor Andrást és alelnökeit
Meglepte az elemzőket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának január végi döntése. A piac egységesen arra számított, hogy az MNB fél százalékponttal emeli a jegybanki alapkamatot, ehelyett a tanács szinten hagyta azt, ami szokatlan váltást jelentett a testület addigi, az óvatosságot előtérbe helyező, az elhamarkodott döntésektől ódzkodó magatartásához képest.
Az ülésről készült, az MNB honlapján tegnap közzétett jegyzőkönyvből kiderül, amit az elemzők már eddig is gyanítottak, a váratlan lépés oka az volt, hogy Simor András jegybankelnök és két alelnöke kisebbségben maradt véleményével a kormánytöbbség által tavaly delegált négy új taggal szemben.
A jegybank elnöke, valamint Karvalits Ferenc és Király Júlia az alapkamat fél százalékpontos emelésére szavazott a monetáris tanács legutóbbi ülésén, míg a négy külső tag, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György a hétszázalékos alapkamat tartására voksolt, s így az továbbra is azon a szinten maradt. Ez volt az első alkalom, hogy a monetáris tanács belső, és tavaly kinevezett új külső tagjai így szembeszavaztak egymással, s Simor András jegybankelnök kisebbségben maradt véleményével.
A monetáris tanács tagjai között amúgy egyetértés volt abban, hogy a decemberi inflációs jelentés óta beérkezett makrogazdasági adatok az inflációs jelentés várakozásainak megfelelnek, ugyanakkor nem volt egységes a tagok véleménye a kockázatok megítéléséről.
Egyes testületi tagok megítélése szerint – elsősorban a hazai gazdaságpolitikát övező növekvő bizonytalanság következtében – Magyarország romló kockázati megítélése a decemberi előrejelzésben közölt alappályához képest kedvezőtlenebb. A többség ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az ország kockázati megítélésében a decemberi romlást követő januári fordulat tartós trendet mutat. A jegyzőkönyvből ez nem derül ki, de nyilván az előbbi Simor és alelnökei, míg az utóbbi a külső tagok véleménye volt.
A pénzügyi piacokat elemezve a monetáris tanács megállapította: Magyarország piaci mutatóinak alakulását szinte kizárólag a Nemzetközi Valutaalappal megkötendő hitelmegállapodás körüli események határozták meg. A kormány és a nemzetközi szervezetek közötti éleződő feszültség nyomán a mutatók romlottak, majd a január 4-5-én bekövetkező negatív csúcs után, a kormányzati kommunikációs fordulat hatására a negatív tendencia megfordult, és megkezdődött a javulás.
Az ország kockázati megítélésével kapcsolatban egyes testületi tagok hangsúlyozták, hogy mind a december közepétől január első hetéig tartó romlás, mind a január második hetétől kezdődő javulás elsősorban országspecifikus tényezőkhöz köthető. A kockázati megítélés javulása elsősorban a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatos megváltozott kormányzati kommunikációnak volt köszönhető. Más tanácstagok megítélése szerint, míg Magyarország kockázati megítélésének romlása egyértelműen a hazai eseményekhez köthető, addig a januári javulásban elsősorban a globális-regionális kockázati étvágy alakulása játszott szerepet.
A Monetáris Tanács egyöntetű véleménye szerint az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal minél előbb megállapodást kell kötni a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében. Egyes tanácstagok úgy ítélték meg, hogy a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodásig a monetáris politika feladata a monetáris feltételek szigorításával stabil pénzügyi környezetet teremteni. Ugyanakkor a tanácstagok másik része – bízva a hiteltárgyalások mielőbbi lezárásában – nem tartotta szükségesnek a kamatemelést, hangsúlyozva annak jelentős reálgazdasági költségeit. A tanácstagok többsége ebben a helyzetben a kamat tartását látta indokoltnak.
