Összesen tizenegy játékkaszinó működését engedélyezné egy a parlamentnek vasárnap benyújtott törvényjavaslat, amelyet akár már kedden elfogadhatnak. Aradszki András KDNP-s képviselő indítványa szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehetne üzemeltetni, azzal a további megkötéssel, hogy a fővárosban és Pest megyében összesen legfeljebb ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig legfeljebb hármat-hármat.

A II. kategóriájú játékkaszinókban – amelyekben a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más játék nem szervezhető – egyenként legfeljebb háromszáz pénznyerő automata működtetését engedélyezné a kereszténydemokrata politikus. Azt kezdeményezte, hogy a javaslatot kivételes sürgős eljárásban tárgyalja meg az Országgyűlés, vagyis a hétfői vita után már kedden szavazzon is róla.

A parlament tavaly októberben törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők. A korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették. Magyarországon azóta mindössze három kaszinó működik, kettő Budapesten, egy Sopronban. A Világgazdaság márciusi cikke szerint egyikben sem működött száznál több nyerőgép.

A Népszabadság nyáron arról írt, hogy több ezer félkarú rabló és több száz játékasztal üzemeltetésére írna ki meghívásos koncessziós pályázatot a nemzetgazdasági tárca. Varga Mihály miniszter levélben kérte a nemzetbiztonsági bizottság véleményét a meghívásos pályáztatásról, miután a kormány így tartotta elkerülhetőnek azt a nemzetbiztonsági kockázatot, amelyre hivatkozva tavaly ősszel betiltották a nyerőgépeket és az elektronikus kaszinókat. A bizottság július közepén támogatta a vidéki kaszinók meghívásos koncessziós pályáztatását.

A parlament egy hónapja úgy döntött, a nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minősített szerencsejáték-szervezőkkel. A módosítás alapján a szerencsejáték-szervezők levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét – vagyis valójában jóval kevesebb adót kell majd befizetniük.

Összefoglalva tehát mindez azt jelenti, hogy miután a kormány felszámolta a nyerőgépek piacát, ezt, az évi több milliárd forint forgalmú szektort most pályáztatás nélkül oszthatja újra, a korábbinál kedvezőbb feltételek, alacsonyabb adóterhelés mellett. Ráadásul a kaszinók számának törvénybe foglalt maximálásával azt is biztosítaná, hogy más már ne léphessen be erre a piacra.