Lestoppol a növekedés

Tavaly meglepő ugrást mutatott a GDP, a 3,6 százalékos bővülésre senki sem számított - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke középtávú prognózisát ismertetve. A növekedés ugyanakkor nem lesz tartós, hiszen azt lényegében egyszeri elemek okozták, az idén már csak kétszázalékos bővülésre lehet számítani. Azért jól fog jönni, hogy az alacsony nyersanyagárak miatt nettó importőrként spórolhatunk.

A 2014-ben még beruházásvezérelt növekedés 2015-ben fogyasztásorientálttá válik, ami egyben előrevetíti a gazdasági növekedés további lassulását – az idén a banki elszámoltatás tolhatja meg a fogyasztást, hiszen a hitelesek vagy kapnak vissza, vagy csökken a fizetnivalójuk. Összességében míg 2014-ben nagyrészt az állami beruházásokat finanszírozó EU-forrásoknak, 2015-ben a fogyasztás bővülését segítő átmeneti tényezőknek köszönhető a növekedés, 2016-ban viszont mindkét keresleti tényező romlása várható.

A beruházások 2010 és 2012 között több mint 15 százalékkal csökkentek, majd 2013-ban szerényen, 2014-ben gyorsan, 13 százalékkal emelkedtek. Idén stagnálás valószínű. Ennek oka a tavalyi magas bázis, a kifutó autóipari fejlesztések, s főként az EU-forrásokból megvalósuló beruházások visszaesése lesz. Az átlagos reál-hitelköltség a Növekedési Hitel Program hatására kissé ugyan mérséklődött, de még mindig magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A GKI 200-300 milliárd forint EU-forrás „beragadásával" számol. A beruházási ráta 2013-ban 19,9, 2014-ben 21,8 százalék volt, idén 21,4 százalékos ráta várható.

Az ipari bruttó termelés 2014-ben 7,6 százalékkal, három éve nem látott mértékben nőtt. Ez a járműipari és ahhoz kapcsolódó korábbi fejlesztések termelésbe lépésének köszönhető. A bányászat és különösen az energiaipar termelése csökkent. A járműipari kapacitások idén nem nőnek jelentősen tovább, kihasználtságuk azonban tovább javul. 2015-ben öt százalék körüli ipari növekedés várható. Az építőipar 2014-ben valósággal szárnyalt, hétévnyi visszaesés, majd 2013-ban közel 10 százalékos bővülés után 14 százalékkal nőtt az ágazat termelése. Ez az ütem – elsősorban az EU-támogatások lehívásának tavalyi tetőzése és idei csökkenése miatt – 2015-ben jelentősen lefékeződik: három százalék körüli termelésbővülés valószínűsíthető.

Tavaly négy év után először az import dinamikája meghaladta az exportét: mintegy 1,3 százalékponttal gyorsabban nőtt (a belföldi felhasználás növekedésének és az energiakészletek feltöltésének következményeként). Idén a stagnáló európai konjunkturális várakozások következtében a kivitel, a belföldi beruházási kereslet lanyhulása következtében pedig a behozatal is 5,5 százalékra lassul. A cserearányok a lezuhant olajár hatására a 2014. évi egy után idén további 1-1,5 százalékkal javulnak.

A foglalkoztattak száma a 2013. évi 1,7 százalék után 2014-ben jelentősen, 5,3 százalékkal nőtt. A valós javulás sokkal kevésbé látványos. A növekmény mintegy fele a közmunka bővítésének következménye, de szerepe volt a szűk értelemben vett költségvetési szektornak, az iparnak és a külföldi munkavállalásnak is. 2015-ben a foglalkoztatásban legfeljebb egy százalék körüli növekedés várható, nagyobb részt ismét a közmunka bővítése hatására. A munkanélküliségi ráta a 2013. évi 10,2-ről 2014-ben 7,7 százalékra csökkent, s idén további szerény (0,3 százalékpontos) mérséklődés várható, szintén a közmunka kiterjesztése hatására.

A foglalkoztatottak száma 2008 és 2014 között – a válság hatására bekövetkezett több mint százezres csökkenést követően – 250 ezer fővel bővült, amelyből nagyjából 150 ezer fő a közfoglalkoztatott, közel 100 ezer pedig a külföldön munkát vállaló, vagyis a valós hazai foglalkoztatás a GKI becslése szerint csak a válság előtti szintet érte el (miként kb. a GDP is). A költségvetési szféra (a közmunkásokkal együtt) 2008 és 2014 között 18,3 százalékkal növelte alkalmazottjai számát, miközben a versenyszféráé 4,4 százalékkal csökkent. Ez nagyon kedvezőtlen szerkezeti változás.

A gazdaságban emelkedik ugyan a hitelezési arány, de fordulatra egyelőre nem lehet számítani. Az államháztartás hiánya különösebb gond nélkül 2,2 százalék alá nyomható, ennek ugyanakkor meg is van az ára. A nagy ellátó rendszerek többségében már rövid távon is elviselhetetlen feszültségek érzékelhetők, melyek kezelési módja – különösen a 2016-tól kilátásba helyezett adócsökkentésekkel együtt – nem látható; a szegénység és a társadalmi jövedelemkülönbségek növekvőek.

A GKI tovább csökkenő alapkamatra, 315 forint körüli euróárfolyamra számít, s ha némiképp kiszámítható marad a gazdaságpolitika, akkor folytatódhat a felminősítési ciklus is. Az infláció a korábbi nullánál magasabb lesz, hiszen eltűnnek az egyszeri lépések hatásai. A működő tőke esetében kiáramlás figyelhető meg a versenyellenes és külföldellenes retorika és szabályozási környezet miatt.

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.