A 2014-ben még beruházásvezérelt növekedés 2015-ben fogyasztásorientálttá válik, ami egyben előrevetíti a gazdasági növekedés további lassulását – az idén a banki elszámoltatás tolhatja meg a fogyasztást, hiszen a hitelesek vagy kapnak vissza, vagy csökken a fizetnivalójuk. Összességében míg 2014-ben nagyrészt az állami beruházásokat finanszírozó EU-forrásoknak, 2015-ben a fogyasztás bővülését segítő átmeneti tényezőknek köszönhető a növekedés, 2016-ban viszont mindkét keresleti tényező romlása várható.

A beruházások 2010 és 2012 között több mint 15 százalékkal csökkentek, majd 2013-ban szerényen, 2014-ben gyorsan, 13 százalékkal emelkedtek. Idén stagnálás valószínű. Ennek oka a tavalyi magas bázis, a kifutó autóipari fejlesztések, s főként az EU-forrásokból megvalósuló beruházások visszaesése lesz. Az átlagos reál-hitelköltség a Növekedési Hitel Program hatására kissé ugyan mérséklődött, de még mindig magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A GKI 200-300 milliárd forint EU-forrás „beragadásával" számol. A beruházási ráta 2013-ban 19,9, 2014-ben 21,8 százalék volt, idén 21,4 százalékos ráta várható.

Az ipari bruttó termelés 2014-ben 7,6 százalékkal, három éve nem látott mértékben nőtt. Ez a járműipari és ahhoz kapcsolódó korábbi fejlesztések termelésbe lépésének köszönhető. A bányászat és különösen az energiaipar termelése csökkent. A járműipari kapacitások idén nem nőnek jelentősen tovább, kihasználtságuk azonban tovább javul. 2015-ben öt százalék körüli ipari növekedés várható. Az építőipar 2014-ben valósággal szárnyalt, hétévnyi visszaesés, majd 2013-ban közel 10 százalékos bővülés után 14 százalékkal nőtt az ágazat termelése. Ez az ütem – elsősorban az EU-támogatások lehívásának tavalyi tetőzése és idei csökkenése miatt – 2015-ben jelentősen lefékeződik: három százalék körüli termelésbővülés valószínűsíthető.

Tavaly négy év után először az import dinamikája meghaladta az exportét: mintegy 1,3 százalékponttal gyorsabban nőtt (a belföldi felhasználás növekedésének és az energiakészletek feltöltésének következményeként). Idén a stagnáló európai konjunkturális várakozások következtében a kivitel, a belföldi beruházási kereslet lanyhulása következtében pedig a behozatal is 5,5 százalékra lassul. A cserearányok a lezuhant olajár hatására a 2014. évi egy után idén további 1-1,5 százalékkal javulnak.

A foglalkoztattak száma a 2013. évi 1,7 százalék után 2014-ben jelentősen, 5,3 százalékkal nőtt. A valós javulás sokkal kevésbé látványos. A növekmény mintegy fele a közmunka bővítésének következménye, de szerepe volt a szűk értelemben vett költségvetési szektornak, az iparnak és a külföldi munkavállalásnak is. 2015-ben a foglalkoztatásban legfeljebb egy százalék körüli növekedés várható, nagyobb részt ismét a közmunka bővítése hatására. A munkanélküliségi ráta a 2013. évi 10,2-ről 2014-ben 7,7 százalékra csökkent, s idén további szerény (0,3 százalékpontos) mérséklődés várható, szintén a közmunka kiterjesztése hatására.

A foglalkoztatottak száma 2008 és 2014 között – a válság hatására bekövetkezett több mint százezres csökkenést követően – 250 ezer fővel bővült, amelyből nagyjából 150 ezer fő a közfoglalkoztatott, közel 100 ezer pedig a külföldön munkát vállaló, vagyis a valós hazai foglalkoztatás a GKI becslése szerint csak a válság előtti szintet érte el (miként kb. a GDP is). A költségvetési szféra (a közmunkásokkal együtt) 2008 és 2014 között 18,3 százalékkal növelte alkalmazottjai számát, miközben a versenyszféráé 4,4 százalékkal csökkent. Ez nagyon kedvezőtlen szerkezeti változás.

A gazdaságban emelkedik ugyan a hitelezési arány, de fordulatra egyelőre nem lehet számítani. Az államháztartás hiánya különösebb gond nélkül 2,2 százalék alá nyomható, ennek ugyanakkor meg is van az ára. A nagy ellátó rendszerek többségében már rövid távon is elviselhetetlen feszültségek érzékelhetők, melyek kezelési módja – különösen a 2016-tól kilátásba helyezett adócsökkentésekkel együtt – nem látható; a szegénység és a társadalmi jövedelemkülönbségek növekvőek.

A GKI tovább csökkenő alapkamatra, 315 forint körüli euróárfolyamra számít, s ha némiképp kiszámítható marad a gazdaságpolitika, akkor folytatódhat a felminősítési ciklus is. Az infláció a korábbi nullánál magasabb lesz, hiszen eltűnnek az egyszeri lépések hatásai. A működő tőke esetében kiáramlás figyelhető meg a versenyellenes és külföldellenes retorika és szabályozási környezet miatt.