Az újabb lenyúlási terv az eduline.hu birtokába jutott felsőoktatási fejlesztési tervezet több változatából derült ki. A fejlesztési tárca elismerte, hogy átvennék a hallgatói szolgáltatásokat, szerintük így javulna a színvonal. Az egyetemek és főiskolák nem örülnek az ötletnek, a büféket és menzákat üzemeltető cégek szerint a kormány terve rendszerváltás előtti időket idéz.

Nemzeti Hallgatói Szolgáltató Rendszer (NESZ) – így neveznék az egyetemi és főiskolai kollégiumokat, menzákat, büféket, sportlétesítményeket összefogó állami hálózatot. A fejlesztési tervezet több változata is azzal számol, hogy a következő egy-két évben német mintára szervezik majd át a szolgáltatásokat, és egy állami gazdasági társaságot hoznak létre.

A decemberben elfogadott felsőoktatási törvény korábbi, 2011 augusztusában kiszivárgott változatában még külön pontként szerepelt a szolgáltató rendszer kialakítása, a végleges változatból azonban már kimaradt – ehelyett egy tavaly októberi kormányhatározat rendelkezett egy olyan munkacsoport felállításáról, amelynek feladata a NESZ-ről szóló előterjesztés elkészítése. Az állami átvétel terve a – többek között a felsőoktatási zónák felosztását tartalmazó – felsőoktatási fejlesztési tervezet különböző verzióiban bukkant fel újra.

„A tárca azt vizsgálja, lehetséges-e a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat (például a lakhatás, az étkezés, a sportolási lehetőségek) a jelenleginél hatékonyabb és költségtakarékosabb módon megszervezni” – ismerte el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya, ahol arra a kérdésre nem tudtak válaszolni, hogy mikortól és milyen formában működik majd a rendszer, tájékoztatásuk szerint egyelőre a „megvalósíthatósági vizsgálat” folyik. Azt azonban hozzátették, hogy a versenyképes felsőoktatás „fontos összetevői” a versenyképes hallgatói szolgáltatások, „ez pedig a fenntartó állam felelőssége is”.

A felsőoktatási fejlesztési tervezet egy korábbi változatára érkezett intézményi reakciókból az derül ki, hogy a rektorok sem örülnének, ha az állam kezébe kerülnének a kollégiumok, a menzák és a sportlétesítmények.

A Semmelweis Egyetem vezetői szerint az átvétel miatt emelkednének az árak, így a hallgatók kiadásai is, míg a Kecskeméti Főiskolán attól tartanak, hogy ha az intézményeknek semmi közük nem lesz a szolgáltatásokhoz, a hallgatói közösségek sem úgy fognak működni, ahogy eddig. A főiskola vezetői úgy gondolják, egy független üzemeltető által működtetett kollégium "munkásszálló jellegűvé” válhat, a saját fejlesztésű létesítmények, például a sportpályák és sportcsarnokok államosítása pedig jelentős bevételtől fosztja meg az egyetemeket és főiskolákat.

„Olyan lenne, mintha visszamennénk az időben. Én végigcsináltam a privatizációt, most meg visszaállamosítják az egészet. Ennek semmi értelme nincs” – mondta Tóthné Szilvia, aki testvérével a Budapesti Corvinus Egyetem egyik büféjét üzemelteti tizennégy éve. Ez a család egyetlen bevételi forrása.

A Debreceni Egyetem vezetői sem osztják a fejlesztési tárca optimista nézeteit: szerintük nemhogy javul majd a szolgáltatások színvonala, hanem romlani fog. Hozzáteszik, hogy a kormány ezzel komoly marketingeszközt venne ki az intézmények kezéből, a szolgáltatások színvonalának ugyanis jelentős marketingértéke van a hallgatókért folytatott versenyben.

Haraszti László, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke a kollégiumi hagyományok sérülésétől tart. Becslése szerint 80-100 kollégiumot érintene az átalakítás – vannak olyan intézmények, amelyek jól járnának a központosítással, „mert a lelakott kollégiumok magas üzemeltetési és fenntartási költségeit az átvétel után nem az egyetemnek, főiskolának kellene vállalnia, hanem az új üzemeltetőnek”.

Azokban a kollégiumokban, ahol eddig is folyamatosan voltak fejlesztések, a színvonalat csak akkor emelhetik, ha az új szolgáltatói rendszernek lesz elegendő pénze a hallgatói és intézményi igények figyelembe vételére – az azonban kérdés, így lesz-e.

Bonyolult kérdés a PPP-konstrukcióban épült kollégiumok átvétele is – ez alighanem súlyos tízmilliárdokba kerül majd, a felsőoktatási intézmények és a projekttársaságok között ráadásul hosszútávú, nem ritkán még 14-18 évig fennálló szerződések vannak. A fejlesztési minisztériumban semmilyen konkrétumot nem közöltek erről, azt viszont elismerték, hogy vizsgálják, milyen formában lehetne átvenni a PPP-s kollégiumokat. Haraszti László szerint ha az átvétel nem fog menni, akkor valószínűleg csak annyi változik majd, hogy a projekttársaságokkal fennálló szerződésekben a felsőoktatási intézmények helyébe a NESZ-t működtető gazdasági társaság lép.