A monopolhelyzetben lévő állami szerencsejáték-szervező árbevétele 15 százalékos növekedés után 351,5 milliárd forintra ugrott. Ezzel lénye­gében megegyező arányban gyarapodott az üzemi tevékenységből származó eredmény is, 20,07 milliárd forintról 23,15 milliárdra. A cég így végül jelentős summát, 13 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe. Ezenfelül 39,7 milliárd forint játékadóval gazdagították az államkasszát, helyi iparűzési adóként is kifizettek 6,9 milliárdot. A mérleg szerinti eredmény 5,9 milliárd forintról 6,2 milliárd forintra emelkedett.

A játékok közötti forgalommegoszlásból feltűnő tendencia rajzolódik ki. A lottójátékok továbbra is népszerűek, ám a sportfogadás soha nem látott fejlődést produkál. Az ötös lottó forgalma 55,9 milliárd forint volt, ez „csak” tízszázalékos bővülés. A hatos lottó árbevétele, ha minimális mértékben is, de csökkent, 22,07 milliárd volt. Ezzel szemben a „hagyományos”, azaz a lottózókban feladott Tippmix játékok forgalma 12 százalékkal bővült. Az igazi meglepetés azonban az, hogy az ebből származó teljes árbevétel már megközelíti a 100 milliárd forintot, vagyis már a tavalyi bevétel is jóval több volt, mint idén az ötös lottóé.

A külföldi sportfogadási oldalak blokkolása is sokat hoz a konyhára. Az internetes fogadási oldaluk forgalma ugyanis tavaly több mint 50 százalékkal, 28,1 milliárd forintra ugrott. Így a teljes, mintegy 350 milliárd forintos árbevételből a sportfogadások már 130 milliárd forintot tesznek ki, beleértve a totót is. A teljes árbevételhez a sorsjegyek eladásából származó 72 milliárd forint is jelentősen hozzájárul. Így a lottókat is tartalmazó számsorjátékokra 150 milliárd forintos részesedés jut.

Ha figyelembe vesszük, hogy idén Franciaországban labdarúgó-Európa-bajnokság, míg Brazíliá­ban olimpia is lesz, akkor aligha túlzó kijelentés: 2016-ban a Szerencsejáték Zrt. legnagyobb ágazatává a sportfogadás válik.