Pellényi Gábor elemzési főosztályvezető a pozitív változások mozgatórugói közé sorolta a külső konjunktúra erősödését, az uniós forrásokból táplálkozó hazai állami beruházások felfutását, ami – valamennyire – még jövőre is érezteti hatását. A versenyszférában is nőttek a beruházások, elsősorban a járműipar jeleskedett ebben.

A növekedő foglalkoztatásban a versenyszféra is egyre markánsabban veszi ki a részét, a több mint tízezer munkába állt dolgozó a közmunkások százezreivel kiegészülve erősítik a keresletet, ugyanakkor a munkaerő-piaci kínálat továbbra is bőséges, emiatt a munkaadók nem kényszerülnek bérversenyre, a fizetések jelentős emelésére.

Ezt jelzi, hogy a versenyszférában a foglalkoztatottság még mindig a 2008-as válság előtti szint alatt tartózkodik. A téli központi közmunkásprogramba bevont kétszázezer ember egyébként 0,3 százalékponttal vette ki részét az első negyedéves, 3,5 százalékos gazdasági növekedésből a jegybanki elemzők számításai szerint.

A kedvező, fagymentes téli időjárás ennél is nagyobb mértékben, 0,4 százalékponttal segítette a GDP bővülését, az építőipar felpörgetett teljesítménye révén. Ez a plusz azonban a következő negyedévek adatából hiányozni fog – tette hozza Pellényi Gábor.

A több dolgozó több pénzt fog elkölteni, de csak jövőre, mert az idei évet még az adósságok rendezése és az erős megtakarítási hajlandóság jellemzi. A lakossági beruházások is csak 2015-től járulhatnak hozzá érdemben a GDP-növekedéséhez, azaz az exportorientált magyar gazdaság fejlődését a belső fogyasztás egyelőre nem támogatja a korábban remélt ütemben.

A lakásépítési piacon valami megmozdult ugyan, de itt sem várható gyors előrelépés. Ehhez Pellényi Gábor szerint az is kell, hogy a lakásárak terén fordulat következzen be. Ennek azonban még a jelét sem látni.

A márciusi jelentésben 0,7 százalékosra becsült 2014-es inflációt egy az egyben lenullázta a jegybank, ezt az importált infláció csökkenése, az alacsony bérdinamika is és a kormányzati intézkedések miatti egyedi hatások (rezsicsökkentés) érvényesülése okozza.

Az MNB szerint az olajár gyors ütemű emelkedése sem okoz árnyomást, egyfelől az iraki konfliktus elmélyülését nem lehet megbecsülni, viszont a piacon a felhozatal az amerikai palaolaj-kitermelés növekedése miatt az utóbbi időben bővült, s ez pótolni tudja a közel-keleti és afrikai válsággócok miatti időleges kiesését.

Pozitívum még, hogy a nyers élelmiszerárak is alacsony szinten stabilizálódtak, és az euróövezeti termelői árak is folyamatosan mérséklődtek az utóbbi hónapokban. Pellényi Gábor hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapok negatív előjelű árindexei nem jelentik azt, hogy deflációs veszély lenne Magyarországon, az egyedi hatások kihullásával az infláció decembertől emelkedni fog, de 2015-ben sem nő 2,5 százalék fölé, azaz jövőre is a jegybank 3 százalékos célja alatt marad.