Bár a jelentős többség fontosnak tartja a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat, a középiskolások csupán fele érzi magát tájékozottnak ezen a területen – derül ki az Econventio Közhasznú Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar által létrehozott kutatócsoport felméréséből.

A kutatócsoport a fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgálja, ennek részeként 2011 tavaszán 62 középiskola 5734 diákjával háromfordulós tesztet töltettek ki. A Kovács Péter egyetemi docens irányította szakemberek szerint a pénzügyi kultúrának nincs egzakt meghatározása, egy definíció szerint ez nem más, mint „a pénz használatához és kezeléséhez köthető informált és hatékony döntések meghozatalának képessége”. Ebből fakadóan a pénzügyi kultúra vizsgálata során nem elegendő az egyes pénzügyi termékekkel kapcsolatos definíciók visszakérdezése, hanem szükség van a cselekvőben lezajló döntéshozatal folyamatának megismerésére, hogy kiderüljön, miként választ egyes termékeket, és hogyan használja őket a későbbiekben – írta az MTI.

A felmérés során a pénzügyi attitűd vizsgálata mellett konkrét termékekre és témakörökre - megtakarítások, hitelezés, biztosítás, bankkártya-használat, általános pénzügyi kérdéskör - vonatkozó ismeretek meglétét is ellenőrizték a szakemberek játékos kérdések segítségével.

Az összefoglaló szerint a középiskolások 82 százaléka fontosnak tartja a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos információk ismeretét, 70 százalékukat érdeklik a pénzügyi világ hírei, ugyanakkor csak felük tartja magát tájékozottnak a pénzügyi termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatosan. A pénzügyi ismeretekre irányuló érdeklődés, illetve tájékozottság inkább a fiúkra jellemző.

A középiskolások közel 60 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarországon nem lehet tisztességesen meggazdagodni, illetve, ha valaki vinni akarja valamire itthon, akkor bizonyos szabályokat meg kell szegnie. 48 százalékuk szerint hosszabb távon egy stabil munkahely, 49 százalékuk szerint egy stabil saját vállalkozás jelenthet kiszámíthatóbb anyagi hátteret.

A középiskolások három főbb sajátpénz-forrása a zsebpénz, az ajándékként kapott pénz, illetve a munkából származó pénz. A válaszadók 64 százaléka pénzét készpénzben, 27 százaléka bankszámlán tartja, a megtakarítási formák aránya csekély. Saját családjukat tekintve 34 százalékuknál a család elmúlt évi kiadásai megegyeztek a bevételekkel, 31 százalékuknál a család túlköltekezett, csupán 28 százalékuk esetében volt alacsonyabb a költés a bevételeknél, míg 5 százalékuk nem tudott semmit a család bevételeiről és kiadásairól.

Későbbi továbbtanulásaikat leginkább szülői támogatásból kívánják finanszírozni, diákhitel felvételét csupán 2,5 százalékuk választaná. A középiskolások befektetésekhez, megtakarítással kapcsolatos döntésekhez leginkább banki ügyintézők tanácsát kérnék ki.

A felmérésben egy 51 kérdéses tudásteszt is szerepelt, amely segítségével a középiskolások pénzügyi ismereteit ellenőrizték. A diákok átlagteljesítménye 54 százalék, ami nem nevezhető jónak. Csupán hat olyan kérdés akadt, amelyre a válaszok 78-88 százaléka helyes volt. A fiatalok tudják egyebek között, hogy mi volt a forint előtti pénz Magyarországon, hogy ez évben a nyugdíjrendszerben a magánnyugdíjpénztárakat alakították át, hogy a tőzsde közvetett hatással van a gazdaságra, illetve, hogy a sérült bankjegyeket az MNB váltja be.

A teszt három kérdésénél mindössze a tanulók 22 százaléka adott helyes választ. A középiskolások abszolút nincsenek tisztában azzal, mennyi szolgálati idővel mehetnek nyugdíjba, vagy például, hogy egy 10000 forintos cipő árában, illetve 10000 forintos benzin árában mennyi az adótartalom.

A diákok csupán fele van tisztában azzal, hogy 1 dollár, 1 euró, 1 svájci frank közül jelenleg forintban melyik ér többet, hogy 27000 forintért hány eurót kapna adott euró vételi és eladási árfolyam mellett, hogy Magyarországon 16 százalék az szja-kulcs, hogy a GDP alapján a legnagyobb gazdasággal USA rendelkezik - bár a válaszadók 27 százaléka Kínára tippelt.