Lenne fantázia a vállalati kötvénypiacban
A verseny célja az volt, hogy a jövő gazdasági szakembereinek figyelmét is felkeltse a magyar tőzsde, tőkepiac és vállalati finanszírozási lehetőségek tekintetében. Az 1 millió forint összdíjazású versenyre a diákok összesen négy, a magyar tőzsde, tőkepiac jövőjét érintő témában nevezhettek.
A pályázók megvizsgálhatták a Budapesti Értéktőzsde jövőjét a globális tőzsdefúziók tükrében, írhattak az euró bevezetésének hatásairól egy magyar tőzsdei vállalat szemszögéből nézve, foglalkozhattak a kötvénypiac szerepével a vállalatok finanszírozása szempontjából, illetve elgondolkodhattak azon is, hogy a magánnyugdíjpénztárak hiányának milyen következményei vannak, lehetnek a magyar részvénypiacon.
Az Equilor és a Corvinus Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszéke az írásbeli és szóbeli fordulókat tartalmazó verseny után úgy döntött, hogy egy-egy első és második, valamint három harmadik helyezést oszt ki. A nyertes dolgozatot ketten – Krómer Péter és Mészáros Ádám – készítették „Hazai vállalatok finanszírozási lehetőségei 2012-ben” címmel.
Az első helyezéssel járó oklevelet és 500.000 forintos ösztöndíjat ünnepélyes keretek között Berlinger Edina, a Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszékének vezetője és Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója adta át.
A nyertes duó a hazai vállalati forrásbevonás különböző lehetőségeit vette górcső alá. Pályaművükben az amerikai és európai forrásbevonás feltételeit, azon belül is a banki és kötvénypiaci lehetőségeket tekintették át. A megszerzett tapasztalatok figyelembe vételével vizsgálták, hogy van-e relevanciája a vállalati kötvény alapú finanszírozásnak Magyarországon.
A dolgozat bírálói szerint a nyertes munka kiemelkedett a többi közül, mert a globális analógiák felvázolása mellett a hazai finanszírozási lehetőségekről is átfogó képet nyújtott. A nyertes pályamű következtetése szerint a hazai vállalati kötvénypiacon mind a kereslet, mind a kínálat tekintetében van tér a bővítésre, melynek megvalósításával kapcsolatban a szerzőpáros számos ötletet, javaslatot vonultatott fel.
Emellett hangsúlyozták, hogy szabályozói és piacfejlesztési célból külső, akár állami ösztönzők alkalmazása is megfontolandó lehet.