Lengyel László, a kutatóintézet elnök-vezérigazgatója a jelenlegi helyzetért a magyar kormány és ellenzék "nemzetközi elszigetelődését" okolta. "Magyarországnak sikerült negatív képet kialakítania magáról az EU-ban, sikerült a visegrádi-országok közötti szolidaritást megbontani, sikerült Csehországot vérig sérteni és az Egyesült Államok felálló adminisztrációját is  magunk ellen tudtuk fordítani" - utalt arra, hogy Barack Obama Ukrajnával együtt említette meg Magyarországot.

Mindezen nem sokat javítottak Putyin elnök barátságos megnyilvánulásai - tette hozzá. Márciusra egyfajta politikai gettóba került az ország, "ez nagyon nagy baj, a jelenlegi helyzetben, amikor nagy mértékben függünk nemzetközi intézményektől" - fűzte  hozzá. Úgy vélte mindez közrejátszott a forint gyengülésében, illetve az ország leminősítésében. Belpolitikailag ez - a kisebbségi  kormányzás - tarthatatlanná vált, és világos lett, hogy a piacok  keményebb csomagot várnak, amelyet a régi kormány aligha tudott  volna elfogadtatni. Ugyanaz a politika, ami alkalmatlan volt a  gazdasági válság kezelésére, kiderült, hogy nem ért a politikai  válság kezeléséhez sem, "saját szakmájukban is dilettánsak" - mondta.

Tragikomikusnak nevezte a "miniszterelnök-jelöltek" állításának  folyamatát és lehetséges opciónak nevezte a Fidesszel történő  valamiféle összefogást, amit Surányi György is akart. Ilyen  szempontból az ellenzék vezére is dilettánsan viselkedett, amikor ezt elutasította. Úgy vélte: az ellenzéknek is érdeke lett volna,  hogy egy Surányi György formátumú személy rövidtávon oldja meg a  problémák egy részét.
A kutató szerint most a legfontosabb kérdés az, hogy gyorsan fel  tud-e állni az új kormány, "minőségi", nemzetközileg elfogadott miniszterekkel.

A Pénzügykutató Zrt. szerint az idén 5-6 százalékkal csökkenhet a GDP, a kutatóintézet előrejelzése ugyan pesszimistább versenytársaiénál, de Petschnig Mária Zita főmunkatárs szerint jó, ha ennél nem lesz rosszabb a helyzet. A kutatóintézet legfrissebb prognózisának pénteki bemutatóján a kutatók felhívták a figyelmet az előrejelzések  bizonytalanságára, "válság idején a prognózis készítői is válságban vannak" - fogalmazott az összeállítás szerkesztője. Hozzátette: nem csak reálértékben, de nominálisan is csökken a GDP az idén, amire eddig még nem volt példa.

A Pénzügykutató a beruházások 8-9 százalékos csökkenésére, a  háztartási fogyasztás 4-5 százalékos visszaesésére, a reálkeresetek  2-3 százalékos mérséklődésére és az ipari termelés több mint 10 százalékos szűkülésére számít. Év végén számításaik szerint a jegybanki alapkamat 8,5 százalék lehet, a forint árfolyama pedig a 285-ös szintig erősödhet az euróval szemben. A munkanélküliségi ráta 10,5-10,9 százalék között alakulhat.

Petschnig Mária Zita ismertette: inflációs előrejelzésüknél  figyelembe vették a már bejelentett áfa- és jövedékiadó-emelés  hatását, így az év egészében 3,9 százalékos éves fogyasztói  árindexre számítanak, de felfelé mutató kockázatokkal. A  december/decemberi árindex 5,7 százalék lehet, magasabb mint egy  évvel korábban - hívta fel a figyelmet.

A Pénzügykutató pesszimistábban látja a foglalkoztatás  alakulását Pénzügyminisztériumnál, a foglalkoztatotti létszám 4-5  százalékos csökkenését valószínűsítik, különösen Bajnai Gordon  miniszterelnök-jelölt eddig elhangzott szavai alapján. Azok a  területek sérülhetnek leginkább a kutatóintézet szerint, amelyek  eddig a "legjobban álltak", például a multinacionális vállalatok.

Egyetlen jó hír 2009-re az egyensúly javulása - mondta -, a  külkereskedelmi mérleg aktív lesz, a külső finanszírozási igény a  GDP 7,2 százalékáról 4,2 százalékára esik, ami már elfogadható, de  mindezért "óriási árat kell fizetni". Nagy kérdésnek nevezte  ugyanakkor, hogy tartható-e a GDP-arányos hiánycél. Az eredetileg  vállalt 2,6 százalékhoz számításaik szerint 550 milliárd forint  hiányzik a költségvetésből, de a 2,9 százalékra emelt cél eléréséhez  is hiányzik 250 milliárd forint, az áfa-emelés, a  jövedékiadó-emelés, és a 75 milliárd forint tartalék felhasználása  esetén is. A 250 milliárd forint a GDP 0,9 százaléka, ilyen mértékű  elfutást az IMF nem enged meg - figyelmeztetett.

Az MTI kérdésére Petschnig Mária Zita azt mondta: Bajnai Gordon csütörtökön megjelent elképzeléseiből sem látszik - az időzítés és  az áfa-emelés megemlítésének hiányában - a 2,9 százalékos  államháztartási hiánycél teljesíthetősége, de nagyon szigorú  elkötelezettségnek tartotta a politikai nyilatkozatban a hiánycél tartásának megerősítését.

A mezőgazdaság az egyetlen, ahol "viszonylag jó a helyzet", 2-3 százalékos bruttó termeléscsökkenést várnak "csak". Az ágazat az  egyik nyertese a gyenge forintárfolyamnak is, a behozatal  visszaesik, az exportban pedig nő a magyar termékek versenyképessége.