Az Európai Bizottság nem fukarkodott az elismerésekkel, amikor Magyarország tavalyi teljesítményét értékelte. A 2014-es GDP bővülését 3,3 százalékosra tette, ezzel még a kormány várakozásait is „überelte”. A belső kereslet, ezen belül is a beruházás volt a növekedés motorja – írják, hangsúlyozva egyben azt is, hogy az olyan egyszeri hatások pörgették fel a gazdaságot, mint az uniós források kiemelkedően nagyarányú lehívása vagy a kkv-szektor megtámogatását célzó jegybanki növekedési hitelprogram.

A legújabb nagyberuházást kedden avatták Orosházán: a kanadai Linamar mezőgazdaságigép-gyártó üzemét bővítették 5,5 milliárd forintból. Ebből az EU 1,36 milliárdot, a kormány 240 milliót vállalt magára Rosta Tibor / MTI

A nagyra fújt léggömb azonban már idejekorán, a harmadik negyedévben elkezdett ereszteni, s a 2016-ig tartó előrejelzési horizonton folyamatosan veszít méretéből. Az országjelentés készítői az őszi becslésüket 0,1-0,1 százalékponttal lefelé korrigálták, és az idei évre 2,4, jövőre 1,9 százalékos GDP-gyarapodással számolnak. Régiós versenytársaink eközben dagadó vitorlával mutatnak utat a magyar gyorsnaszádnak.

Az egyszeri hatások hozta többletteljesítmény hamarosan kiesik a rendszerből, noha az MNB még próbálkozik, és a nagyvállalatok számára is elérhetővé kívánja tenni hitelprogramját, egyúttal meghosszabbítva annak hatályát. A növekedés hajtó ereje a belső fogyasztás lesz, ebben kulcsszerepet kapnak a devizahitelesek, akik miután a bankoktól visszakapják a tőlük tisztességtelenül beszedett pénzüket, azt azonmód el is költik. A törlesztőrészletek karcsúsításával megmaradó pénz is hasonló sorsa jut. Brüsszel szerint az uniós források csak jövő évtől apadhatnak, mivel az idén a két költségvetési ciklus átfedésének köszönhetően marad a pénzbőség. Az exportbővülés nyolcról hat százalékra fékeződik le.

A foglalkoztatási mutatókat közmunkaprogramokkal generálozza a kormány, de a versenyszféra munkahelyteremtése is beindult a gazdaság növekedésével. A munkanélküliségi ráta 2016-ban 6,6 százalékig süllyedhet. A nulla közeli infláció azonban nyomott béremelési dinamikával párosul, a kormány csak néhány kitüntetett csoport bérrendezésére különít el forrást.

Ami az államháztartást illeti, az EB elégedetten nyugtázta, hogy a tavalyi 2,9 százalékos tervezett hiány a tartalékok eltörlésével 2,6 százalékra csökkent. Az idén 2,7 százalékos deficitet látnak, de a költségvetés „sötét lovával”, a meg nem nevezett vagyonelemek értékesítéséből betervezett 169 milliárd forintos bevétellel nem is kalkuláltak Brüsszelben, mondván: ha kevesebb privatizációs pénz folyik be, akkor a kormány nyilvánvalóan az ebből a forrásból finanszírozandó beruházásokat is takaréklángra állítja.

Még eldöntésre vár, hogy a GDP-arányos államadósság tudott-e az előírtak szerint csökkenni 2014 végén. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke ezt megelőlegezte, a brüsszeli közgazdászok viszont az év végi forintgyengülésre hivatkozva a tavalyelőttinél 0,4 százalékponttal magasabbra, 77,7 százalékosra teszik az adósságrátát. A következő két évben azonban tartani tudjuk az adósságszabályt, a ráta – bár lassú ütemben – megindul lefelé.