Lemondott a takarékszövetkezetek többségét tömörítő érdekvédelmi szervezet, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) három vezetőségi tagja. Távozik Vida József, aki eddig az elnökség tagja volt, Sebestyén István, a felügyelőbizottság elnöke, valamint Pénzes Lászlóné, a testület tagja – számolt be a Magyar Takarék Blog. A blog szerint a múlt héten felmentését kérte Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója is, ám ezt az érintett megkeresésünkre cáfolta.

Vida József és Sebestyén István a lemondó levelét is eljutatta a blognak, távozásuk okaként ebben egyebek mellett azt írják, hogy nem szolgálja a takarékszövetkezeti szektor érdekeit az OTSZ elmúlt hónapokban folytatott kommunikációja, azzal azonosulni és egyetérteni nem tudnak. Vida József szerint az OTSZ negatív kampánya jelentősen csorbítja a hazai takarékszövetkezeti rendszerbe vetett betétesi, részjegyesi bizalom fenntartását, a szövetség a megfogalmazott véleményével a másképp gondolkodókat szektoron belüli ellenségnek kiálltja ki. Sebestyén István úgy látja: a szektorban jelenleg zajló folyamatok nagymértékben megnövelik mind a szektor, mind az egyes a takarékszövetkezetek versenyképességét, elérhető közelségbe hozzák a korábbi üzleti együttműködés kitűzött céljait.

A most távozó három OTSZ-vezető, illetve az általuk irányított takarékszövetkezetek (Szengát és Vidéke, Hajdú Takarék és Fókusz Takarék) is tulajdonosok abban a Magyar Takarék Zrt.-ben, amely - eddig nem cáfolt - információnk szerint egyedül tett ajánlatot a takarékszövetkezeti szektor felett irányítást biztosító Takarékbank Zrt. privatizációs pályázatán. Amint arról beszámoltunk: cégbírósági adatok a Magyar Takarékot idén januárban vásárolta meg Vida József, majd a társaságban egy január végén elhatározott tőkeemelés révén tucatnyi takarék és takarékszövetkezeti vezető szerzett részesedést, valamint jelentős befolyást az FHB Jelzálogbank.

A Takarékbankra kiírt pályázat február 6-ai beadási határidejekor így a Magyar Takaréknak már 35 részvényese volt: tizennégy takarék, illetve egy korábban szövetkezeti formában, ma már bankként működő pénzintézet, valamint 17, a tulajdonos takarékokhoz kötődő, azokat irányító vagy a vezetésben helyet foglaló magánszemély, továbbá az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az FHB Életjáradék Zrt. A szétaprózott struktúra miatt a Magyar Takarékban nincsenek igazán nagy tulajdonosok, a legnagyobb részvényes, az FHB-csoport az egyetlen, amely jelentős befolyást biztosító, vagyis 25 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik a cégben.

A Takarékbankra kiírt tenderen indulni kívánt az OTSZ is, a szervezetnek azonban a pályázat során azzal kellett szembesülnie, hogy olyan elvárásokat támasztanak vele szemben, amelynek nem tud megfelelni. A tavaly júniusban elfogadott takarékszövetkezeti törvény, illeve a Takarékbank augusztusban elfogadott új alapszabálya miatt az OTSZ hiába tulajdonos maga is a Takarékbankban, részvényesi jogait nem gyakorolhatja. Emiatt a pályázaton külső befektetőként kezelték, s így az állami részvénycsomag várhatóan 8-10 milliárd forintos vételárán felül le kellett volna tennie további 350-400 milliárd forint kauciót is. (A Takarékbank alapszabálya azzal védi a kistulajdonosokat, hogy ha külső befektető szerez részvényt a pénzintézetben, a vételár ötvenszeresén meg kell vennie minden további részvénycsomagot is, ha azt a tulajdonosa felajánlja, de mindenesetre a vonatkozó összeget előzetesen letétbe kell helyeznie.)

Lemondó levelében Vida József azt is az OTSZ szemére veti, hogy a Takarékbankra kiírt pályázaton a legegyszerűbb megoldást választotta, noha a Takarékbank alapszabálya nyár óta ismert volt, s több konstrukcióra is lehetőség volt ahhoz, hogy a szektor érvényes pályázatot adjon be, igaz, annak elkészítése sok munkát és időráfordítást igényelt volna. Az alapszabály kisbefektetőket védő rendelkezéseit január közepéig az OTSZ sem vitatta, ha azt kellőképpen ismeri, nem vitte volna tévútra a szektort - fogalmaz. Vida József úgy látja: az elkövetett stratégiai hibáját palástolandó a szövetség támadásba ment át, az azóta folytatott magatartása, kommunikációja minden, a szektorra jellemző ésszerűséget, megfontoltságot nélkülöz, és kizárja a takarékok működését felügyelő Integrációs Szervezettel való együttműködés elvi lehetőségét is.

Vida József azonban arra már nem tér ki levélben, ha szerinte ennyire egyértelmű volt, hogy az OTSZ nem indulhat a Takarékbankra kiírt pályázaton, akkor erre, mint a szövetség elnökségének tagja, miért nem hívta fel az OTSZ vezetésének figyelmét. E helyett, mint a Magyar Takarék egyik vezetője és tulajdonosa inkább maga indult el a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta által kiírt privatizációs renderen.