A fejlett országokban romlott a helyzet 2011 nyár óta. Nem csak az gyakorol negatív hatást a gazdaságra, hogy befagyott a hitelezés Európában és az Egyesült Államokban, pont ott, ahol korábban szerepe kiemelkedő volt, hanem a kialakult bizalmi válság is. Ez utóbbit a pénzpiacok volatilitása demonstrálja a legjobban, ami elkezdett szétterülni a gazdaság egészében. Az euróövezet válságának kilengései és az Amerikai Egyesült Államok politikai patthelyzete lehetetlenné teszi a forgatókönyv elkészítését, és ezek a bizonytalanságok azt is eredményezhetik, hogy a fogyasztók és a befektetők felfüggesztik vásárlásaikat.

Az aggodalom egy további forrása a bankok iránti bizalmatlanság, amiért a szuverén adósságkockázatnak való kitettségük  befolyásolhatja az európai vállalatok hitelhez jutását. 2011 első felében a hiteltömeg tovább csökkent Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Írországban.

Jelentős kockázatnak tartja a Coface, hogy az Európai Unió szívében a hitel szintén ritkábbá és egyben drágábbá is válik. Ebben az összefüggésben a Coface által rögzített határidőn túli fizetések előfordulása ismét növekedésnek indult, különösen az euróövezet periférikus országaiban. A Coface a korábbinál gyengébb, 1,6 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít az euróövezetben.

A gazdasági és pénzügyi kilátások romlása miatt a Coface egy egész fokozattal, C-re rontotta le Görögország kockázati besorolását, illetve B-re Ciprusét, miután júniusban ez utóbbi országét már eleve visszavette. A vártnál erőteljesebb recesszió (az idén 4 százalékos a gazdasági visszaesés) tovább duzzasztotta Görögország államadósságát. Habár eleve nagyon sokan tartják egy komolyabb csőd bekövetkeztét valószínűnek, az mégis úgy hatna, hogy a befektetők és a bankok szigorítanák vállalati hitelezéseik feltételeit.

2011 első félévében már eleve 7 százalékkal mérséklődött a vállalati hitelezés az előző év azonos időszakához képest. A Coface adatai szerint az idei év eleje óta szaporodott a görög vállalatok romló fizetési készségével kapcsolatos előfordulások száma.

Ezen túlmenően öt euróövezeti ország – Németország, Ausztria, Belgium, Franciaország és Hollandia – A2-es besorolásának pozitív kilátásait is visszavonta a Coface. Az idei esztendő második felében a gazdasági aktivitás lassulása, a külkereskedelem visszaesése, és főként a fogyasztói és vállalati bizalmatlanság növekvő kockázata nagyon szerény növekedést vetít előre az év hátralévő időszakára.

A Coface ezen túlmenően negatív figyelőlistára tette Olaszország A3, illetve Portugália A4-es besorolását. A költségvetési megszorítások további fokozása az olasz gazdaságot kvázi-stagnálásra ítéli, a portugál gazdaságot pedig recesszióba sodorja, mégpedig nem csak az idei évben. Ezeknek az országoknak a makrogazdasági és pénzügyi körülményeinek negatív trendjei hatással vannak a vállalatok fizetési képességére, ahogy egyébként az év első felében a Coface megtapasztalta az olasz és a portugál vállalatok esetében is.

Az Egyesült Államok A2-es besorolását eddig kiegészítő pozitív kilátást is visszavonta a Coface, köszönhetően annak, hogy a júliusban még 2,2 százalékosra prognosztizált idei gazdasági növekedés a mostani előrejelzés szerint 1,7 százalékosra lassul. Gyengült a vállalati vezetők és a háztartások bizalma a gazdaságélénkítő tervek körüli politikai megosztottság miatt. Az év második felében és jövőre minden, a gazdaságot felfelé húzó aktivitás lassulása várható. A lanyha gazdasági aktivitás pedig várhatóan szaporítja a csődök számát, különösen a kis- és közepes vállalatok gyengülnek a regionális bankoknak való kitettségük, illetve a szűkülő hitelpiac miatt.

Ezen körülmények között a vállalati aktivitás elhal, még akkor is, ha még mindig lehet számítani a feltörekvő országok részéről megnyilvánuló keresletre, ami egyébként 5,8 százalékkal nő az idén annak ellenére, hogy a tavalyi évhez képest a világkereskedelem reálértéken csökken, mégis pozitív növekedési mutatókkal szolgál.

“Az országkockázati besorolásokban bekövetkezett negatív változtatások megerősítik, hogy elhagytuk a vállalati fizetőképesség 2009 második felétől tapasztalható globális javulásának a periódusát. A reálgazdaság szereplőinek bizalma bizalmatlansággá változik, és ez rányomja a bélyegét az aktivitásra. A bizalmi válság egyik fő oka a politikai szereplők közötti egyetértés hiánya az EU szuverén adósság válságának megoldására és a gyenge amerikai növekedés hatásainak kezelésére.

Európa számára az egyik legnagyobb kihívás olyan intézkedések meghozatala, amelyek a csírájában fojtják el a görög adósságválság átterjedését más euróövezeti gazdaságokba. Ez kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a gazdasági lassulás ne forduljon recesszióba.” – közölte Yves Zlotowski, a Coface vezető közgazdásza.

A válság jelen időszakában jó hírek érkeztek ugyanakkor Izlandról, amelynek az A4-es kockázati besorolását pozitív megfigyelési listára tette a Coface. A 2009-ben leminősített Izland gazdasága azóta növekedésnek indult (az idén 2,5 százalékos lehet az ütem), köszönhetően a háztartások fogyasztásának és az üzleti beruházásoknak. Ezen túl, az ország külső adóssága komoly csökkenésnek indult, bár szintje még mindig magas: a 2008-as GDP-arányos 564 százalékról mára 250 százalékra mérséklődött. Emellett kitisztították a bankszektort.

A Coface ugyancsak levette a negatív megfigyelési listáról Thaiföld A3-as minősítését. Az ázsiai országban stabilizálódásnak indult a választások után a politikai helyzet. Emellett bizonyos fokú ellenállást képes a gazdaság tanúsítani a globális gazdasági és pénzügyi zűrzavarral szemben.