A világgazdaság felépülésének a vártnál és reméltnél lassabb folyamata jócskán rányomta bélyegét a japán gazdaság teljesítményére: a világ harmadik legnagyobb gazdasága 3,5 százalékos visszaesést szenvedett el a júliustól szeptemberig tartó három hónapban, ha a hazai össztermék (GDP) éves alakulását tekintjük. Az előző negyedévhez képest a lassulás 0,9 százalékos volt.

A másodikban az első negyedévhez képest még 0,3 százalékos bővülést mértek a statisztikusok. Sok közgazdász most attól tart, hogy Japánban a negyedik negyedévben is folytatódik a lejtmenet, így az ország gazdasága technikai értelemben is recesszióba süllyed.

A japán kormány a visszaesés legfontosabb okai közt az európai adósságválság miatt csökkenő keresletet, valamint a gyengülő kínai kereskedelmi kapcsolatokat jelölte meg, utóbbiaknál a két ország között kirobbant szigetvita miatti önkéntes társadalmi bojkott is mérgezte a helyzetet.

Japán gyengélkedése a vele szoros kereskedelmi és befektetési kapcsolatban lévő délkelet-ázsiai térséget is érzékenyen érinti – írja a The Wall Street Journal. Toshihiro Nagahama, a Dai-Ichi Life Research Institute főközgazdásza egyenesen addig ment, hogy Japánt a világgazdaság fejlődésének kerékkötőjének nevezte. A világ legeladósodottabb kormányának a gazdaság élénkítésére nincsenek eszközei – tette hozzá, utalva a szigetország GDP-jének 200 százalékán álló adóssághalmazra, ami csak azért nem okoz kezelhetetlen problémát, mert a japánok belülről finanszírozzák adósságukat, azaz az állampapír-állomány döntő része helyi magánszemélyek és befektetők kezében van.

A gazdasági növekedés mindaddig korlátolt lesz, amíg a politikusok nem tudnak érdemi lépéseket tenni a fejlődés ösztönzésére – vélte a szakember. A korábbiak közül az autócsereprogram véget ért szeptemberben, ennek keretében hatékonyabb energiafelhasználásúra cserélhették járműveiket a helyiek, s ehhez a kormány kedvezményekkel járult hozzá. A tavaly márciusi végzetes földrengés és a cunami okozta károk helyreállítása is a végéhez közeledik, ezt is jelentős összegekkel támogatta a tokiói kormány.

Megrendeléseivel most a japán kormány tartja a lelket a gazdaságban, hiszen a friss adatok szerint 16,8 százalékkal nőtt a központi költségvetésből finanszírozott beruházások nagysága az elmúlt negyedévben, miközben ugyanebben az időszakban a magánszféra fejlesztései 12,1 százalékkal estek vissza az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Ennél rosszabb adatot legutóbb 2009-ben mértek. Az export visszaesése is brutális, 18,7 százalékos volt, ebben a már említett keresleti tényezők mellett a kivitelt hátráltató erős jen is kulcsszerepet játszott.

Japán helyzetét nehezíti, hogy az állam már a polgáraitól sem kérhet újabb áldozatvállalásokat, hiszen a forgalmi adók megduplázásával máris komoly terhet rótt rájuk. Szakértők szerint Tokió tovább folytatja a gazdaságösztönző programjait, elkerülendő, hogy recesszióba süllyedjen az ország, igaz, a hamarosan meghirdetendő programok volumene a korábbiaknál jóval szerényebb lehet csak.