Átmenetileg ismét dezinflációs folyamat szemtanúi lehetünk: júniusban az éves árindex még 0,6 százalékos volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok egybecsengenek az elemzői várakozásokkal. Az infláció fékezésében fontos szerepük volt az éves szinten csupán 0,9 százalékkal dráguló élelmiszereknek és a tavalyi rezsicsökkentési hullám utóhatásainak, ami a háztartásienergia-árak 2,7 százalékos mérséklődésében nyilvánult meg.

A múlt szeptemberi áramárcsökkentés azonban „kisül” a rendszerből, s mivel ehhez mérhető hatású tétel nem szerepel a kormány terveiben, az ősz már a felgyorsuló inflációról szól majd. Az üzemanyagok ára is akkortól kezdett el a látványosan csökkenni, így már ez sem lassítja az inflációt. Az év végén már három százalékot közelítő értékekkel találkozhatunk. Az év egészét a Magyar Nemzet Bank várakozásai szerint 0,3 százalékos átlagos pénzromlás jellemzi, jövőre 2,4 százalék várható. Az élelmiszerek és az energiahordozók árában drámai változásra utaló jelek nem látszanak, a termésre az idén sem panaszkodhatnak a gazdálkodók, míg az olajpiacot nyomasztó felesleg felszívódása sem várható 2016 végéig. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások iránti fokozódó kereslet árfelhajtó hatása okozhat nagyobb kilengéseket.